|
|
|
| Előadó: | Skambulance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hát nem igaz Máté, hogy nem bírsz rendetrakni ebben a rohadt szobában, hogy néz itt ki minden?!
Nem a te dolgod, hogy mi van ebben a szobában
Hogyha szétnézek mindenütt csak por van
Ruhák alatt nem látszik a parketta
Könyvek vannak bebaszva a sarokba
Már nem szokatlan ha hangyák másznak végig a lakásban
Csörög csattog minden kacat ha lépek a lábam alatt
Sokszor mondják rakjak rendet de én csak legyintek
És a kanapémon kényelmesen eltespedek
Hogyha vendég jön megáll a nappaliban
Bosszankodó tekintettel nézni hol van
Hamar elrohan ordítva,
Mert megtámadta a két hetes uborka
Hagyjatok má'
Hagyjatok má' jaj
Jaj jól van már
Holnap rendet rakok
Mostmár lefekszem
A pince egy igazi szemétdomb
Ott gyüjtőm a sok penészes pudingom
Nem lehet,nem lenne túl hosszú az életed
Próbáltam már azzal hogy
Rendet tartsak,
Vagyishogy próbálkoztam
Egy két napig kibírtam
De aztán meguntam
Lenéznek a haverjaim, hogy
Mi van a házamban
De mit csináljak nem tehetek róla
Én így érzem jól magam
Jézusom mi van itt bazdmeg, egy percig nem maradok itt tovább!
Nevetséges!Uborka nem kell?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
