|
|
|
| Előadó: | Perfect Name |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Baradlay Richárd |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Valaki az idők kezdetén, ahogy az almát az asztalnál szokás, a világot félbevágta,és az átjárók kulcsait az emberek szívébe zárta, hogy az ajtó csak úgy legyen nyitható, ha a két oldalán kettő: egy férfi és egy nő, a kulccsal egyszerre áll elő, de ez egy olyan mese, egy olyan igazságról, amit már nem ismer senki sem. Az emberek ma azt képzelik hogy nincsenek csodák. Nem hisznek semmiben.
Az a nagy romantikus szerelem, amivel könyvtárak teltek meg, ma már nem jó semmire. Valami olcsó kis nyári filmre elég talán két másra nem jó, szimpatikus színésszel. Már a gyerekek sem veszik be ezt a maszlagot.
De különösmódon a gondolat nem veszett el, még ez az istentelen világ sem volt képes kiírtani a lelkekből, mert a helyzet az hogy mindenki egyedül áll a létezésben. Te is. Én is, persze. Meg az a sok millió embernek látszó idióta is mindenfelé. Végtelen egyedül. Képzelgünk arról, hogy vannak mellettünk, vannak velünk mások is, képesek vagyunk megosztani valakivel azt a leírhatatlan, egyedülvaló érzést, ami vagyunk. De gyorsan kiderül, hogy csak korlátokat építgetünk magunk köré, és lebontani vagy átlépni őket...
-A csillagok felől, az égen át
Át a lombokon, tovább a föld alá
Lenn a fák alatt elő a kő alól
hegyke között tovább a réteken
át a városon...-
Még önmagunkat sem ismerjük. Kiismerhetetlen rejtély, hogy miért, hogy mivégre vagyunk mi itt, és mi az értelme ennek az egésznek. De a bankár is hazaér egyszer, és van úgy, hogy senki nem várja, és ebben a pillanatban, és az ehhez hasonlókban, ha máskor nem, egyedül maradunk. És akkor, és ott haszontalanná válnak a jól felépített elméletek, és egy villanásnyi időre felragyog a létezés értelme. A végtelen jövés-menés alatt száműzött gondolat, hogy szeretni kell, hogy szeretve lenni kell és minden más csak ezután jöhet.
-A csillagok felől, az égen át
Át a lombokon, tovább a föld alá
Lenn a fák alatt elő a kő alól
hegyke között tovább a réteken
át a városon...-
Hogy szeretni kell, hogy szeretve lenni kell. És minden más csak ezután jöhet.És minden más csak okoskodás. Az istenített elme haszontalan terméke semmi más. Ezért bárki bármit megadna azért, hogy társat találjon, hogy ordító magányát megossza valaki mással. Még az is, aki ezt soha nem vallaná be senkinek. És csak rohangál le-föl és kapkod ide-oda a sok millió elveszett lélek és próbálgatja a többit, mint valami ruhát és méregeti meg számolgat.
Mert nem akar mást, mint magát egyre szebbnek látni, egyre értékesebbnek és azt hiszi, hogy ettől majd egyszer boldog lesz. Ha majd összegyűjtött mindent, amit lehetett. De a szeretet az egyetlen dolog a világon, amiből egyre több jut annak, aki abból másnak ad. És a tékozlóké a boldogság.
-Elég ha én tudom miért imádkozom,
Elég, ha én tudom, miért az oltalom
Elég ha én tudom miért de féltelek...
A nagyvilág zajától..
Mi kinyitottuk azt a kaput. Pontosan tudjuk, hogyan lehet, hogy az átjáró átjárható. És azt is, hogy mi az ami összetart, hogy a zűrzavar az egy nevetséges illúzió, és szertefoszlik, ha elfordulunk tőle. Nem fontos. Tényleg nem ez a fontos. Nem fontos, hogy mi zajlik odakint. Történjék bármi, nem fontos. Tényleg nem ez a fontos.
-Elég ha én tudom miért imádkozom,
Elég, ha én tudom, miért az oltalom
Elég ha én tudom miért de féltelek...
A nagyvilág zajától..
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
