|
|
|
|
|
| Előadó: | M.É.Z. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Molnár Sándor Tradícionális Földes László Péter János Kuklis Henrik Batta Gábor Turzó Sándor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Vándorlegény vagyok, Jack, az ezermester,
Megcsinálok bármit, ami a nöknek kell,
Így Dublinba értem én, hogy betöltsek egy állást,
Hallom, hogy az egész nemzet szórja rám az áldást.
A György rakparton kezdtem én, mint főportás, egy háznál,
De megromlott a viszonyunk hamarabb a vártnál,
Cukrász voltam azután, innen mentem péknek,
Majd koporsót szegeltem és papoltam a népnek.
Ref.:
Ügyes kezű vándor vagyok, ismer sok jó ember,
Ha nem tudnád a nevem, Jack, az ezermester.
Hintó bakjáról hajtottam lovat és lóvét,
Turistákat szállodába dollárért és fontért,
Dublinnak nagy híre volt, ezt mindenki tudta,
Jack pedig a szalonnát az utcán árulta.
Próbálkoztam cipővel, kést is köszörültem,
Elvesztettem feleségem, s ennek megörültem,
Boldog lennék igazán, ha többé sosem látnám,
És az utca sarkán az ürühúst eladnám.
Ref.
Vettem használt kalapot, fűrészeltem lécet,
Zálogos is voltam még, szolgáltam zugügyvédet,
Adtam-vettem a ruhát, elsóztam sok kondért,
Seprőt, botot, piszkavasat kínálgattam csókért.
Bankár lettem lókupec, vettem juhot és marhát,
Voltam kesztyűs, főpincér, aki tartja markát,
Vettem régi könyveket, hordtam pénzt és postát,
Matrózkodtam egy hajón, majd ácsnál kaptam munkát.
Ref.
Mészáros is voltam én, felvarrtam sok szoknyát,
Lódoktor meg fuvaros, ki szereti a sonkát,
Kereskedtem pemzlivel, hozzám járt a borbély,
Tükörért meg púderért a kikötői bordély.
Kuruzslóból orvos, szélhámosból jogász,
Zsákoltam, ha nem volt más, voltam szülész, fogász,
Küldönc meg tejesember, később pedig molnár,
Rendőr és szobrászinas, de sosem voltam kontár.
Ref.
Elől-hátul plakátban hirdettem a jó bort,
Poloskával, bolhával árultam a bútort,
Szénát, szalmát tél előtt, vastag zsírszalonnát,
Főtéren a gyümölcsöt, búzát vagy tíz tonnát.
Külvárosban bognár, belvárosban ötvös,
Külhonban járt építész, palotákban rőfös,
Tábornok vagy rossz lotyó, gróf vagy szegény ember,
Mind tudják a nevem: Jack, az ezermester.
Ref.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
