


| Előadó: | Artoscsaba |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Rímeket faragok, nagyokat harapok
Nassolok, az eszemmel habzsolok
Tátogozsdi, ózsdi plébek
Én egypillanat alatt felrepítelek az űrbe
Itt a kozmosz pont most
A jelenlétünk jelenségeket okoz
Körös-körül,körön belül
körül-belül,köröket repül
Jöhet a kerozin, a fénysebesség
Kilőtték,pontos az érték
Festéket tűr vagy nem tűr végig
Akik velünk vannak azok értik
1994 kérek még forog az észkerék
Ez a repeta amit csinálok,élvezem
Fogalmam van róla a dolgot észlelem
Vastaps nah lesz nemulass
A tartalom izgalmas,rugalmas
A szöveg foszlányok össze állnak
A rím halmazok sorokká válnak
A melódia,a harmónia
Ennek nem szabad elkalódnia
Refr.2x
Ötlet többlet,robbano töltet
Körbe utazom a földet
Köd lett előtte utána
Jah magasabbra szálltam
Létezhetnék ez egy szép élet
Remélek,érvelek,kérdezek,nem félek
A félelem kimerül,az egész bírja
Minden reggel feltölt ezt semmi sem tiltja
Birka türelem,a tej alszik a szádban
A szív bennem más tempot diktálna
Magas és csúcs teljesítmény
Aki ott van mester a tettek mezején
Eszmény,lelemény,vidám maskara
Én jol érzem magam az uniformisban
Fázis,ráz a láz is
Ez a frázis,máris extázis
A löket hajt fel,tovább-tovább
Csak a báb,kullog hátrább
A viharban a villámhárító rendben
Hogyha beüt,energiát termel
Kreatív csapat sikeres a terv
Csak a kacsa nyel
Aki mer az nyer
1000-rel ver az eszme szembe
Bors az orr alá,vicces lenne
Refr.2x
Ötlet többlet,robbano töltet
Körbe utazom a földet
Köd lett előtte utána
Jah magasabbra szálltam
Hoppá,hip operatív
A legjobb védekezés provokatív
Bréko-bréko,vág a pilóta esze
A stílus vad mint egy kamikáze
Nem fejel a falnak,kivan találva
Nem lövöldözünk bele a vakvilágba
Lukba az ütem,összegyütöttem
Az ötletektől csak okosabb lettem
Karambol mint egy matador
Utolso pillanatba állok el az útból
Kitűnő reflex,tanitani lehet
Az első kenet,örökké mehet
Főfogáshoz köret a desszert jöhet
A bakelit kopog nem pedig a szemed
Nyomom a gázt,magas fordulatszám
Az első a hitem a második a szám
Nagy szám,hangos beszélő szerszám
Ez már a jam,és nem hátrány
A fejem fölött ott van a glória
Az agyamban fortyogó idea
Bíró,nívó síp szó
Ez nem volt les a gól megadható
Refr.2x
Ötlet többlet,robbano töltet
Körbe utazom a földet
Köd lett előtte utána
Jah magasabbra szálltam



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos