|
|
|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Gyöngy a sárban |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 5:00 |
| Szövegírók: |
Varga János Földes László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | ShowTime |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A mi szabadságunk úgy született,
Hogy észre sem vettük, nem tudtunk róla,
Nem ismertük fel, pedig itt volt velünk,
Köztünk növekedett évek óta.
A Teenager Party, az első farmer,
Piros útlevél, keletnémet lányok,
A cseh filmek és a lengyel jazz,
A pécsi Balett, az Orfeo, a Kex.
Jampik, huligánok, hippik, hobók,
Vidéki kocsmák, pesti presszók,
A Nagyvilág, a BBS, Kassák,
Egy vidám barakk volt az egész ország,
Rendőrlovon kísért beatkoncertek,
Ébredező lelkek, szabaduló testek,
Kirakatban táncolt a hazugság,
És csak kétféle volt az igazság,
Azok a zenék, virágos ruhák,
A filmek, a költők, a festők,
A drótok között micsoda tábor,
Pilinszky, Huszárik, Bódy Gábor.
Fáradt arcokban parázsló szemek,
Fakuló képek egy meg nem írt könyvben,
Töltök egy pohárral, és rátok gondolok,
Én csak egy múlt századi fickó vagyok.
Őrült álmok, széttaposott életek,
Elfelejtett nevek, mi lett volna nélkületek?
Őrült álmok, egy lázas évtized,
Elfelejtett nevek, hol lennénk most nélkületek?
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
