|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tizenöt évesen maradni akartam,
Huszonhárom vagyok, már inkább hazamennék,
Elnyomnám a refrént, pacsi aztán lépés,
Hova sietsz Fanka? Ismerem a nézést,
De ma nem megyek fel hozzád, azzal csak elbasznám,
Újra, ahogy meg is tettem párszor, mire képes pár sör?
Megihlet pár sort, ecset helyett rímek, papírfecnim a vászon,
Minek látszom? Egy echte fasza gyereknek?
Feldobom a társaságot, sokan mégse szeretnek,
Régen ez zavart, mert azt szerettem volna,
Hogy új élménnyel legyen teli minden egyes holnap,
Manapság már vágom, az is bőven elég,
Ha megleshetem picit, a szomszéd lány mellét,
Hányszor mondták nekem FankaDeli te szemét,
Mert nagy volt az élet gyümölcse, facsartam a levét,
És, ha meghallok egy beatet, a szívem szinte megáll,
A mikrofontól izzad kezem, padlót ér a pedál,
Ez már így marad, attól tartok örökre,
De megtanultam fékezni is, nyugodtan körözz le.
Amit én megéltem, azt nem élted át te,
Amit te meg éltél, azt nem éltem át én,
Mégis ugyanazt érezzük, a világ minden féltekén,
Mint egy képregény, nem látjuk a végét a káosznak,
Volt, hogy imádkoztak értem, volt, hogy átkoztak,
A barátok változtak, így lettek haverok,
A házak eltűntek, jöttek helyettük panelok,
A beton felnevel, ide születtem, itt maradok,
Lehetsz akármilyen real, lehetsz akármilyen raj,
Ha kiszeretnél törni, majd megállít egy fal,
Lehet akárki az apád, lehet akárhol házad,
Életed szerelmét, mégis csak egyszer láttad,
Remélem vágod, egy menet egy esély,
Van aki cselekszik, van aki beszari és remél,
Ha neked így jó, nekem meg főleg,
Magamnak suttogom, többet néztem ki belőled
Ez itt a FankaDeli Feri, utoljára a negyedikről,
Mesél neked az utcáról, a szerelemről, hitről,
Első kézből, mert átéltem mindent 'mit reppeltem,
Visszahallgatva pár számom, néha megrettentem,
Hiszen mi közötök hozzá, hogyan csalt meg egy lány,
Mi közötök hozzá, hogyan halt meg a nagymamám,
Mi közötök ahhoz, hogyan csúfoltak mert én,
Nem a jófiú voltam, csak a kecskeméti rém,
Nem kérte senki, én mégis elmeséltem,
De fura módon, magadra találtál a mesében,
Ismerjük egymást, mégsem találkoztunk soha,
Ez az album, a pincém, ez a szám meg Feri bora,
Kóstold meg bátran, zamatát,ízét,
Ez minden kincsem, a reppben majdnem tíz év,
Némi hírnév, bár jó sokan nem ismernek még,
De, ha megtöltjük a kilelét, az nekem pont elég,
NC a márkanév, a reppről nem váltanék,
Akkor sem, ha feszítené zsebem a százalék!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
