|
|
|
| Előadó: | Delhusa Gjon |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Delhusa Gjon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Volt egyszer egy nyár,
sosem felejtem el
itt kezdődött az én kis történetem,
egy állomáson.
A nap úgy ízzott az égen,
mint fegy forró tűzlabda
az emberek a hőségtől
az árnyékba menekültek
és ahogy ott áltam a sínek mellett,
úgy éreztem ma valami történni fog velem,
valaminek történni-e kell.
Vonattal érkeztél
az állomásra
félénken leszálltál
egy új világba
csak álltam és rám néztél
lekéstem mindent,
nekem új virág lettél
a sínek tövén.
Édes románc
soha nem múlt el többé
mi voltunka szerelem
mindörökké
Éveken át szólt száz szerenád
és csak énekelek tovább
egy életen át.
Egyszer kicsordul majd a szívem,
meglásd, meglásd
úgy megtöltött szerelemmel
nem játsz, ne játsz!
Küldj nekem egy angyalt,
hogy vigyázzon rám,
mert ha elmegyek,
sírsz majd, hol senki sem lát.
Édes románc
soha nem múlt el többé,
mi voltunka szerelem
mindörökké!
Éveken át szólt száz szerenád
és csak énekelek tovább
egy életen át.
Egyszer kicsordul majd a szívem,
meglásd, meglásd
úgy megtöltött szerelemmel
nem játsz, ne játsz!
Küldj nekem egy angyalt,
hogy vigyázzon rám,
mert ha elmegyek,
sírsz majd..
Küldj nekem egy angyalt,
hogy vigyázzon rám,
mert ha elmegyek,
sírsz majd, hol senki se lát!
hol senki se lát, hol senki se lát.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
