|
|
|
| Előadó: | Flegma Dogs |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Copy Con:
Copy Con baby a színpadon fenn,
a Raggazin lüktet a házba fenn,
gyere ide haver, énekelj! Nanananananaa!
Végre újra együtt minden haver,
pont mint régen a kőpadoknál,
az ólban a lakótelepen!
Hogy megváltozott minden!
Az óra tik-tak körbejár...
és a kutyaól pang az ürességtől
hey örökre némán talán...
Pedig én még emlékszem, milyen volt...
Emlékszem a szavaira, hogy dalolt...
Hé! Emlékezz te is, testvér (ha a szemed lehunyod),
mondd meg, mit látsz akkor!
Reggeltől estig lent van a banda,
esténként az Antikban fakadnak dalra,
ha éppen eszükbe jut, fújnak a falra,
utána húznak a francba, haza!
Ez az élet mára már elmúlt,
kilométerek úsztak közénk...
Ez sajnos így alakult,
senki nem tehet róla...
Hú de jó is volna, ha a holnap minket nem blokkolna!
Szarni minden gondra, ugyanúgy,
ahogy szartunk rá gyermekkorunkban!
Pedig még őriz rengeteg titkot,
nem egyet, nem kettőt, egymilliót!
Előttünk egy teljesen új világot nyitott,
ezért szerettünk mi lakni ott. Yo!
Régi nyarak, régi arcok, régi hangok, régi kutyaól, régi telepen...
Régi telek, régi bulik, régi szél fúj, még mindig ott lent, lenn a tereken!
Lizard:
Akárhányszor erre járok, mindig fáj a szívem,
akárhányszor szóba jön, én tudni fogom milyen,
akárhányszor nézek itt a tükörbe bele,
mindig másként rajzol a kutyaól keze...
Annyit adott nekem, amennyit csak lehetett...
Örökre bennem marad, mennyire szeretett...
Miden nap kőpad mindennapján
minden nap ugyanaz, de mindennap más...
Egyhelyen mindazok, kiket örökké szeretni fogok,
a legnagyobb emberek, a csajok, a dogok,
a legszebb emlékeim idekötnek,
innen jönnek a képek, szememben könnyek...
TéOeM:
Régi szél fúj, a szívem belesajdul,
néha éjszaka a honvágy kurvára feldúl...
A lemenő Nap fényében fájni fog piszkosul,
hogy előbb vagy utóbb minden jó elmúlik, megvadul...
A telepen a békében éltem és néztem a tévében
hogy máshol a világban milyen szar lehetne életem...
Ide köt a vér, ideköt a múlt,
ide köt a jó, és ideköt a rossz...
Ide húz a szívem szava,
az utcáknak poros zaja,
ide húz hát minden, hidd el!
Lenn a telepen, régi tereken,
cigim tekerem és gyűlnek a haverjaim egyre többen...
A múlt, a jelen, a jövő illata felszáll,
aki keres, az engem a telepen megtalál!
A múlt, a jelen, a jövő illata felszáll,
aki keres, az engem a telepen megtalál!
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
