Lám, itt Bécsben minden oly tökéletes -
szól a walzer, mily szép!
Lám, itt élni érdemes!
Ez a bécsi rendszer hatja át az életünk,
itt a holnap nem gond,
hisz a múltban létezünk!
Fecsegünk az élet felszínén,
soha nem kell árnyék,csak a fény!
Mint egy báb, dróton rángj,
pontos,engedelmes légy!
Mikor azt mondom, hogy nevess,
röhögj úgy, mint egy cseléd!
Együtt lép itt a nép,
ilyen boldog sose volt!
Mit tesz egy Mester és egy drót!
Sok a bátor ifjú, divat lett a heves vér,
meg a lázas eszmék!
Ugyan hagyja! Mitől fél?
Nagyon kérem, halkan!
Csupa fül itt minden fal!
Ez már így van, kérem,
az udvar mindent hall!
Mi csak éljünk napról-napra hát,
talán egy nap átlátjuk a nagy terv célját!
Nézd, hogy súg, nézd, hogy búg -
rajta, rajta bábocskák!
De ha azt mondom, hogy "Csendet!",
bizony volt nincs bátorság!
Jár a száj, mennyi báj,
ám az erkölcs csupa folt!
Kell hát a Mester és a drót!
Csak egy apró rántás és egy kis terv teljesül!
Az a fickó moccan, és egy zsebbe pénz kerül!
Nosza húzzunk balra, és a köznép tapsol már,
aztán gyorsan jobb, s boldog mind a nagypolgár!
Te csak ígérj mindent, ami szép,
majd egy újabb rántás, s minden eltűnt rég!
Mint egy báb, dróton rángj,
pontos, engedelmes légy!
Mikor azt mondom, hogy nevess,
röhögj úgy, mint egy cseléd!
Együtt lép itt a nép,
ilyen boldog sose volt!
Mit tesz egy Mester és egy drót?!
Csak a terven múlik minden, s diplomácián,
Hhgy e bécsi kártyavár le ne dőljön!
Döntő hát a rendszer és a pontos szélirány,
nincs a dróton helyhiány,
én a státuszt őrzöm!
Tiszta ész, pontos kéz,
arcom nem rezzen sosem,
hisz a kártyát csak én osztom,
így a játszmát én nyerem!
Suttogj hát, ordíts hát,
hisz csak bégetsz birka mód!
Jól tart a Mester és a drót!
Táncolj még, tombolj még,
éld a grófok életét,
És ha bárhogy fáj is, nevess -
ez a bécsi öröklét!
Együtt lép itt a nép,
ilyen boldog sosem volt!
Mit tesz egy Mester s némi drót?!
Gondol ránk, mint apánk,
Ő az igaz jóbarát,
és ha azt kéri, hogy menjünk,
megyünk tűzön-vízen át!
Minden jó lesz, amit mond,
Bennünk kétség sosem volt!
Kell hát...
A Mester és a drót!
Ez kell...
A Mester és a drót!
Éljen...
A Mester és a drót!
Hírek
Az eredeti Magyar Himnusz - Hymnus
Ezúttal egy mindannyiunkat érintő, zenetörténeti szempontból is jelentős hírrel érkezünk. Nem véletlenül a mai napon.
Jómagam gyerekként a nyolcvanas években hallottam a Himnuszt a „szokásos” alkalmakkor, különböző iskolai és egyéb rendezvényeken (ahol egyáltalán elhangozhatott…). Élénken emlékszem arra, hogy már akkor felmerült bennem, hogy miért lehetséges az, hogy a mi magyar Himnuszunk amolyan gyászos-kesergős, panaszkodós hangulatú. Ellentétben a „nyugati” testvéreink nemzeti énekei (pl. olasz, német, francia, amerikai, stb.) amelyek pattogós, induló jellegű és szövegében is jellemzően határozottan kijelentő, deklaráló jellegű - nem kérlelő, szánakozó, „bocs, hogy élünk” hangulatú, ahogyan annak idején számomra a saját Himnuszunk tűnt.
Hála Istennek és azon állhatatos magyar honfitársainknak, akiket szintén érdekel Himnuszunk eredete, sorsa, alakulása - mára rendelkezésünkre áll az eredeti változat, amely a fenti kérdéseimre megnyugtató választ adott. Ugyanis többek között (ezzel most nem mondok újat) a magyar nyelvnek is megvan az a szépsége, hogy ugyanaz a mondat különböző sebességgel, más környezetben pontosan ellentétes értelművé válhat. Gondolj szüleidre, vagy párodra: hány féleképpen lehetséges azt a szót kérdezni, hogy „IGEN?” - ebből nem mindegyik hangsúly megnyugtató… :)
Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Himnusz (Kölcsey versének címe: Hymnus) Erkel által komponált eredeti változatának „visszahozatalát” javasló Dr. Bencze Izabellával sikerült kapcsolatba kerülnünk. Közbenjárására kaptuk meg a mű keletkezését már több, mint 20 éve kutató, így a kapcsolatos történelmi tények és körülmények egyik legnagyobb tudású szakértőjétől, Somogyváry Ákos úrtól (aki nem mellesleg Erkel Ferenc szépunokája és egyúttal kiváló karnagy) az újra felvett, eredeti tempójú és hangszerelésű változatot, illetve engedélyt arra, hogy azt felhasználjuk és itt bemutassuk Nektek.
Dr. Bencze Izabella, mint jogász, felhívta a figyelmünket arra is, hogy Alaptörvényünk szerint Himnuszunk Kölcsey versére szerzett Erkel zene, amelyet a zeneszerző egy 1844-ben kiírt pályázatra komponált. A ma általunk ismert és énekelt Himnusz pedig egy 1938-ban Dohnányi Ernő által átdolgozott változat, vagyis Alaptörvényünk szerint is az eredeti Erkel zene a nemzeti imánk.
Álljon itt összehasonlításképpen a fent említett, eddig megszokott „lassú” változat és alatta az általunk az eredeti mű alapján készített felvétel.
Vedd észre a különbségeket:
• gyorsabb tempó
• harangszó az elején-végén (utalás a nándorfehérvári győzelemre, amely 1456. július 22. óta a törökök visszaverésének, Európa megvédőinek tiszteletére szól),
• az egyes szövegrészek közötti magyaros hegedűszólamok felemelkedő, magasztos futamai
• a fentiek összhatásaként pozitív hangvétel, bizakodó, előremutató és már nem könyörgő attitűd
Hymnus eredeti változat
Előadja: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az István Király Operakórus, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint a közönség, 2019. június 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, Kölcsey Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat Erkel Ferenc általi megnyerésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Emlékkoncerten. Vezényel: Somogyvári Ákos karnagy.
Használjátok szeretettel, legyen ez egy új mantra számunkra, énekeljétek Ti is pozitív előjellel ezentúl!
Akit érdekel a téma, a blog oldalunkon részletesebben is foglalkozunk a Himnusszal.
