|
|
|
| Előadó: | Kicsi G |
|---|---|
| Album: | A Nagy Dobás |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 3:33 |
| Szövegírók: |
Radics Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | sonymusic |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Vége van, óh véget ért minden,
ahol a lélek sajnos semmi sincsen,
elveszítve így egyensúlyom,
zuhanok lefelé, akár az ólom.
Egy pillanat alatt, pereg le életem,
ahogyan közelít egyre végzetem.
A fejem a földnek és a lábam az égnek,
bevillanak szépen sorba a képek.
Kicsi vagyok még nagyon-nagyon kicsi,
a sötétből a fényre most húztak ki.
A szülész, nőgyógyász és egy féltucat ember,
az ablak mögül, vigyorogva figyel.
Mindenki nyálaz: "Jajj de szép baba,
hidjétek el egy napon még feljut a csúcsra."
De ekkor már megmondta anyám előre:
"Fiam, ne menj fel a tetőre.!"
Az emberiségnek nem, és ez nem is kérdés,
de nekem bazi nagy volt az első lépés.
És az első szavam mondhatni zseniális:
Szuperkáli-frádzsilisztik-eszmiáli-dózis.
Refrén: 2x
Élj úgy! Élj úgy, hogyha mindennek vége,
és lepereg az agyadban az életed filmje.
Érdemes legyen végig nézni,
érdemes legyen emlékezni.
De zuhanok tovább nincsen megállás,
pörögnek a képek, egy villanás és váltás.
Az életre nevelő általános iskola,
a majdani tudás ingatag alapja.
Az osztályterembe benn ülök,
óh, az unalomtól majdnem megőrülök.
A tanárnő viszont egész jó bőr,
csak zavaró az arcán, az a kis szőr.
A mérete mindenhol XXX-el,
csak azért, hogy nem felejtsd el.
És ha nem sikerült volna elfelejteni,
az aszfalt a fejemből örökre kiveri.
Mértnem hallgattam jó anyámra?
Ő előre tudta, ő előre látta.
Bár nem én lennék a vagányok ásza,
lettem volna inkább egy kórház nőgyógyásza.
Refrén. 2x
A föld felé fele úton járhatok,
az életemből hátra van még pár dolog.
Pár story, mit mindjárt elmesélek,
ahogy jönnek szépen sorban a képek.
Főiskola, kolesz a legnagyobb buli,
felcsikkant a Sára Julcsi.
És még valahány név, a naptárban,
mindet ki kellett volna, hogy próbáljam.
Azért volt sok kaland, s jó nagy pofára esés,
bele való bige, pedig igen kevés.
És az első élmény, bénázás a sexben,
mert semmi sem úgy ment, ahogy a filmeken.
De nicsak, már itt vagyok földközelben,
óh, egy rántás, csak bízhatok a gumikötélben.
A gyomrom is igen is le-fel-le,
a bándzsidzsámpinkból elég egy életre.
Refrén: 4x
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
