|
|
|
| Előadó: | Kicsi G |
|---|---|
| Album: | A Nagy Dobás |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 3:55 |
| Szövegírók: |
Radics Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | sonymusic |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mi kell, mi kell, ahhoz, hogy valaki menő legyen?
Egy jó pár napja éppen ezen töröm csak a fejem.
És a válasz már nem várat soká magára,
pénz, kocsi, nő a megoldás kulcsa.
Csak egy a lényeg, ezt mindenki tudja,
pénzből jó sok, és mindenre futtyja.
Őrült nagy bulik, és bomba jó csajok,
a látványtól mindjárt hőgutát kapok.
Vagy a melengető napfény lenn a parton,
koktél a kézben, végtelen nyugalom,
tölt el engem, hogy itt lehetek
amit a kedvem diktál, mindent megtehetek.
De sajnos ez még csak egy hiú álom,
hogy mindet elérjem még egy kicsit kell várnom.
Bizonyára eltellik egy jó pár év,
de addig is nézzük, hogy mi kell még?
Refrén:
A fű még zöld, az ég még kék,
eddig jó, node mi kell még?
Egy bomba bébi, aki álomszép,
eddig jó, node mi kell még?
Karrier, sikerfény és jövőkép,
eddig jó, node mi kell még?
Dübörög a Hip-Hop, mint réges rég,
ez kell még, igen ez kell még!
Csak nyugi, nyugalom a hosszú élet titka,
és e rövidke lépnek is egy picinyke titka.
A boldogság, amit mindenki akar,
de nem kis adagban, hanem nagykanállal.
Ez a férfinak a nő, hiszen jól néz ki nem akarna,
észre se veszi, és az ujja köré csavarja.
Magához tér, de már nagyon is közel,
a három gyerekes családmodell.
S, akkor vége, ennyi, a kör bezárul,
a gyerek lesz a minden, ő meg háttérbe szorul.
Pedig voltak álmai, nem is olyan rém,
és epekedve gondol rá, hogy mi is kéne még?
Refrén.
Az egész élet, szimpla pénz vadászat,
hajtom a javakat, hogy több legyen nálad.
Egy darabig megy, hogy éjszaka megmúllik,
meg nők, meg pia, no meg a szákuldó kocsik.
Aztán elég-elég, mond meg kinek kell még?!
Tiszta unalom ez a céltalan lé.
Jöhetne már, az a bizonyos váltás,
egyszer az életben a legnagyob dobás, egy állás,
mondjuk a miniszteré,
ahol nem csak úgy csorog, hanem dől a lé.
Mert ha biztos a pénz, akkor megvan az alap,
és erre építve már megállnak a falak.
Azért arra is vigyázzunk, hogy ne lihegjük túl,
és az életünk felett ne a pénz legyen az úr.
Mert a szeretet a minden, és a pénz ugye a gonosz,
de úgy isten igazából még se lenne rossz.
Refrén 2x
A fű még zöld, az ég még kék,
eddig jó, node mi kell még?
Egy bomba bébi, aki álomszép,
eddig jó, node mi kell még?
Karrier, sikerfény és jövőkép,
eddig jó, node mi kell még?
Dübörög a Hip-Hop, mint réges rég,
ez kell még, igen ez kell még!
Ez kell még, igen ez kell még!
Ez kell még, igen ez kell még!
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
