|
|
|
| Előadó: | A vörös malom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Juliska):
Hol leltem rád, jó uram,
miféle rút fogságban?
Kik ezek a népek véled,
éhes lehetsz, hoztam néked
káposztát, káposztát.
(János):
Hagyj engem asszony,
nem tudom, ki vagy.
(Juliska):
Miket beszélsz, édesem?
Álmodom tán? Ébressz fel!
Neked én a szívem hoztam,
s vele a kis láboskámban
káposztát, káposztát.
(János):
Mit akarsz te szédült asszony?
Mit fecsegsz itt káposztáról?
(Juliska):
Ne tagadj meg Jánoskám!
(János):
Takarodj asszony, nem ismerlek téged én.
(Magister):
Aljas lett.
(Ördögök):
Hallelujah, flagitia, győzött hát az aljasság,
hallelujah, bűnös újra, megtagadta Juliskát.
Volt már fösvény, láttuk csalt is,
hazuggá lett s bujává,
Megfertőzve pénzzel, gőggel
János a kis piszok,
János a kis piszok,
így változott aljassá.
(Adjutáns):
Őfelsége úgy véli, hogy...
(Rex):
Énfelségem úgy érzem, hogy elönt a kéj,
mester, ó, mester ez kész tökély,
ne legyen szerény, hisz az erény e gépben
úgy porlik szét, mind hamu a szélben.
De valamit még, mi önt is izgatná,
könyörgök tegyük öt gyilkossá.
Ön megfőzött, de hogy meggyőzzön,
látnom kell mi lesz az emberből, ha embert öl.
(Magister):
Parancsára felség.
Jöjjön a hetedik bűn.
Ölni fog.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
