|
|
|
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké bennünk él.
Rohan az élet, s telnek a napok
Szemem előtt pereg le minden mozzanatod.
Eljött az este, az éjnek csöndje,
De még mindig nem jössz el, s várok egy jelre.
Nem tudom, hogy mit tegyek,
Nem bírok élni nélküled,
Nem akarok többé várni,
Az álmunk valóra válik.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké elkísér.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké bennünk él.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké elkísér.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké bennünk él.
Éj csókjai édesek voltak,
S nem tudtam neked mit is mondjak,
Együtt akarsz e énekelni velem,
A zene a kulcs, hát fogd a kezem.
Nem tudom, hogy mit tegyek,
Nem bírok élni nélküled,
Nem akarok többé várni,
Az álmunk valóra válik.
Elmúlt 100 éj...ez az utunk mi örökké bennünk él..
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké bennünk él.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké elkísér.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké bennünk él.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké elkísér.
Elmúlt 100 éj, s te nem vagy enyém,
De van egy dal, mi örökké bennünk él.
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
