Előadó: | A vörös malom (musical) |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Miklós Tibor |
Kocsák Tibor |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Musical |
Címkék: | Keressük! |
Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg,
hogy bemutassam életem fő művét, Mimát.
Ez latinul komédiás nőt jelent.
Benne megtalálható minden, ami egy nőt
nővé tesz.
Méltóztassanak figyelni! Megmutatom,
hogy tud szeretni.
"Úgy szeretlek, mint egy Istent
meghalok teérted én.
Csókold sebesre a szomjas számat, ne kímélj!
Végzetem vagy, úgy imádlak,
Párod vagyok s rabszolgád.
Vágyom rád, e tűzben égek, csókolj hát!"
Most pedig, ha megengedik, megmutatom,
hogy tud gyűlölni!
"Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút.
Gyűlöllek, tönkreteszlek, pusztulj tőlem,
gyűlöllek, minden egyes porcikám utál!
Nincs nálad undorítóbb ellenségem,
Pusztulj!
Gyerünk pusztulj! Gyerünk pusztulj!"
Most egy kis mutatvány:
szeretet és gyűlölet váltakozása.
"Úgy szeretlek, mint egy istent.
Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút.
Végzetem vagy, úgy imádlak,
Pusztulj!
Gyerünk pusztulj! Gyerünk pusztulj!"
És most közömbössé lesz.
"Tőlem ugyan jöhet-mehet, tehet-vehet bármit,
bánom is ha fel is fordul, hangyányit se számít.
Felkötheti magát, édes, borotvával az se vészes.
Kínlódik vagy gyorsan végez, mindegy!"
Most pedig hazudni fog.
"Gyereket akarok tőled,
gyereket akarok tőled, mucikám!
Csoda milyen anya lennék,
te meg az a kicsi csöppség, gyere már!
Egy gyermek, csakis tőled!
Tegyél hát anyává macikám, ne vacillálj!
Egy gyermek, csöpp kis gyermek.
Nem kell a pénzed,
egy kisded mit kérek, hát ne lazsálj!"
Lássuk az ellenkezőjét:
"Há, nem akarok gyereket, csak gyereket ne kérlek!
Így se tudunk meg élni oszt minek az a féreg.
Elrontaná az alakomat, egész nap csak bőgne.
Moshatnám a pelenkákat, tejbepapit főzve.
Há, nem járhatnék táncóni se, moziba se főleg.
Há nem akarok gyereket tőled!"
Nézzünk egy másik példát:
"Én utálom az ékszert. Soha nem is hordtam,
fújj ez a gyöngysor! Jaj, nem kell!
Vedd meg édes azt a kis gyöngysort!
Ha nem kapom meg, meghalok.
Jaj, hát tudod jól, hogy imádom az ékszert.
De nem csoda, hisz nő vagyok.
Egy smaragdért mit megtennék, és azt
hiszem, hogy közben el se pirulnék!
Hát vedd meg édes azt a kis gyöngysort,
ha nem kapom meg, belehalok!"
Házasság:
"Nem megyek feleségül hozzád!
A szívem az úgyis a tiéd!
Ne emlegess anyakönyvet, oltárt!
Hisz nékem a csókod is elég!
Ha nem vesz rögtön feleségül,
megcsalom, hogy belekékül!
Elvette a lányságomat,
épp hogy elmúltam tizenhat!
Nem ússza meg másképp,
csak ha elvesz, kérem, nincs más kiút!"
Nehéz helyzetben gyorsan feltalálja magát:
"Jenő te őrült vagy! Az ajtót töröd rám!
Ödönnel gyanúsítasz, ölj meg inkább!
Jenő te őrült vagy, én nem bírom tovább!
Hozd csak a revolvered, ölj meg, lőj hát!
Jenő te őrült vagy egy féltékeny bolond!
Ez lesz a végzetünk, hát el kell vesznünk!
Jenő te őrült vagy, de lásd hogy szeretlek,
Nem bánom, legyen vége, haljunk együtt!
Ölj meg hát, ölj meg hát,
legyek én az első, kérlek..
várj csak várj, várj csak várj,
előbb én lőlek le téged, jó?"
Nevet!
há-há-há ....
Sír!
öh-öhö...
Táncol!
Hölgyeim és Uraim, voalá!
Brávó! Brávó! Brávó!
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11