Előadó: | Elisabeth (musical) |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi Michael Kunze |
Szilveszter Lévay |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Musical |
Címkék: | feldolgozás [+] |
(Lucheni):
Ma que cazzo voi! A világnak kétség kívül vége!
Az udvarnál ezt még nem vették észre, de Bécs
kávéházaiban már mindenki tisztában van vele!
(Professzor):
Nos, e szennylap mit ír?
(Újságíró):
S a tányéron mi hír?
(Diák):
Na, végre egy parti sakk!
(Bohém):
Megöl az unalom csak!
(Költő):
Sissy szörnyű passzban van, egyre gyászol ő,
hogy elvesztette gyermekét, csak bőg!
(Bohém):
No, még egy likőrt!
(Lucheni):
No, még egy likőrt!
(Professzor):
Terhes újra, nahát!
(Újságíró):
De rejti nagy hasát!
(Lucheni és a Költő):
Ha jól megy, születni fog
egy ifjú trónutód!
(Újságíró):
Ismét a cirkuszba ment, így igaz!
(Professzor):
De császárunk anyja hogy rosszallta azt!
(Mind):
Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt,
és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
(Lucheni):
Fecsegők! Mindent tudnak, és semmit!
Per ingannare il tempo! Agyoncsapják az időt!
(Költő):
Megint egy év kimúlt!
(Bohém):
Ez mért izgat fel úgy?
(Professzor):
A békét megkötötték!
(Diák):
Egy partit játszanék!
(Újságíró):
Nos, az ifjú császár sok hibát csinál -
államügyben rosszul politizál!
(Bohém):
Csak még egy likőrt!
(Professzor):
Az tény, hogy elszigetelt, sőt félreállított!
(Újságíró):
A krími háború nekünk csak bajt okozott!
(Professzor):
Angol, muszka, francúz - egy kupacba rég,
és most itt van Piemont is még!
(Mind):
Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt,
és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
(Diák):
Végre kisfiút szült - ez csodára vall!
(Költő):
Úgyis elviszi tőle Sophie hamar!
(Újságíró):
Ő különös nő, nem nevelhető!
(Professzor):
Tán liberális ő?
(Bohém):
Radikális ő?
(Mind):
A magyarok barátja ő!
Jót tesz mindez, jöhet az Apokalipszis!
(Lucheni):
Megszülte Rudolfot és közben rettentő álmot látott,
egy víziót szegény!
Egy nép lázadását:
vöröslő zászlót lengettek ők a Labdaház terén!
S e zord barikádon látta ő a pici fiát, ki vezérként
élükre állt!
(Költő):
Perverz egy álom!
(Bohém):
Szép, annyi szent!
(Mind):
Kell már egy osztrák nagy Parlament!
Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt,
és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt,
és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
(1. Csoport):
Nézünk, nőzünk, állunk, várunk,
szívunk... szívünk hőzöng, lázong,
nőzünk, nézünk, kávézunk!
(2. Csoport):
Mert már mindegy, ununk mindent,
nincs mit tenni, így kell lenni,
ez már ennyi, kávézunk!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah