|
|
|
| Előadó: | Utazás (Rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |
(Szurov):
Tanulmányoztam a kilépési engedélyüket.
(Robi):
Na hála Istennek.
(Szurov):
Neki ehhez sok köze nincs.
Ami pedig ezt a dokumentet illeti,
már nem érvényes.
(Rheinalder):
De hát mi ezt Pesten, Ferihegy szovjet
parancsnokától kaptuk.
(Szurov):
Tudok olvasni, látom. Új utasítás jött,
a főhadiszállás különleges engedélye kell,
az országot csak így hagyhatják el.
(Cotteril):
Ez őszintén szólva több, mint kellemetlen.
(Szurov):
Minden formalitás az.
(Cotteril):
Mit javasol, mit tegyünk?
(Szurov):
Semmit.
Várjanak, míg tisztázom az ügyüket.
(Cotteril):
Köszönjük, nagyon kedves öntől.
(Szurov):
Ez itt a dolgom.
(Cotteril):
És mit gondol, meddig tarthat ez?
(Szurov):
Pontosan nem tudom.
Egy-két nap talán.
(Rheinalderné):
Egy-két nap? Az lehetetlen.
(Rheinalder):
A feleségem gyermeket vár.
A hajónk holnap este indul.
(Szurov):
Sajnálom.
(Cotteril):
Talán ha megsürgetné, ezredes úr?
(Szurov):
Őrnagy vagyok, a nevem Szurov.
A szolgálati út pedig annyi, amennyi,
sürgetni felesleges,
reméljük menni fog hamar,
feltéve, hogy nincs önök közt magyar.
(Mind):
Nincs.
(Cotteril):
A sofőrt kivéve nincs senkisem.
(Szurov):
Lányi Róbert.
(Robi):
Da, tavaris.
(Szurov):
Lányi úr, és önök tizenketten. Cotteril!
(Cotteril):
Az vagyok én.
(Szurov):
Kretschmer úr és felesége.
(Herr Kretschmer):
Ja vohl.
(Frau Kreschmer):
Igen.
(Szurov):
Maria Falucci.
(Falucci):
Sí signor, én és a kis bambinetta.
(Szurov):
Rheinalderék: Steve, Iris, Bill, Susan.
(Rheinalder):
Itt vagyunk mind a négyen.
(Szurov):
Avron, Mr. Avron.
(Avron):
Jelen.
(Szurov):
Ashton. Lady Ashton.
(Lady Ashton):
Igen.
(Szurov):
Diana.
(Lady Ashton):
A keresztnevem.
(Szurov):
Ön férjes asszony?
És hol van Mr. Ashton.
(Lady Ashton):
Vele nem szolgálhatok, nincs velem.
(Szurov):
És Mr. Fleming?
(Lady Ashton):
Itt van.
(Szurov):
Fleming, melyikük az?
(Veres Pál):
Én, én vagyok.
(Szurov):
Köszönöm, egyenlőre rendben.
A téren itt szemben van egy kis hotel.
Ott lesz a szállásuk, míg mindent tisztázunk,
a kapitányom átkíséri majd önöket.
Kérem, töltsék hasznosan az idejüket.
(Cotteril):
És az útlevelek, őrnagy úr?
(Szurov):
Találkozunk, még találkozunk,
de kérem ne feledjék el, én felelek önökért,
ne éljenek hát vissza a vendégszeretetemmel.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
