|
|
|
| Előadó: | Utazás (Rockopera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |
(Avron):
Teljes a káosz!
(Rheinalder):
Mondjon már végre valamit.
(Frau Kretschmer):
Mi lesz velünk itt? Magát azért fizetik.
(Alkalmazott):
Hölgyem, kérem értsék meg,
rendkívüli új helyzet.
(Herr Kretschmer):
Indul-e gép, mondják meg?
(Alkalmazott):
Halló, Molnár elvtárs, végre ön.
Őrület, az nem lehet! Majd felhívom őt.
(Cotteril):
Adja ide! Cotteril vagyok a BBC-től.
(Alkalmazott):
Nem lehet kérem, ez nem nyilvános telefon.
(Rheinalder):
A feleségem várandós, itt nem szülhet.
(Mind):
Holnap, holnap, holnap.
(Herr Kretscher):
Már harmadik napja próbálja ezt bemesélni nekünk.
(Mind):
Holnap, mindig csak holnap.
(Rheinalder):
Kivárjuk itt, míg indítják a gépeket.
(Alkalmazott):
Úristen!
Civil személy itt délnél tovább nem lehet.
(Avron):
Ez szovjet döntés?
(Cotteril):
Jó kérdés.
(Rheinalder):
Ne idegesíts!
(Herr Kretschmer):
Disznóság!
(Frau Kretschmer):
Ne kiabálj!
(Avron):
Mért hagynánk ennyiben?
(Frau Kretschmer):
Mért megy el?
(Cotteril):
Ki tudja már?
(Mind):
Ez botrány, ez már Balkán, meddig kell, hogy várj,
csak túl lennénk e bandán, és mennénk már.
Tankcsapdák a járdán, szétlőtt barikád,
ágyútűz és csárdás együtt rossz reklám.
Ez túl sok már.
(Falucci):
Che porca miseria.
A görög konzul, bébi van övé,
két napja várja őt Athénben.
(Herr Kretschmer):
Sájsze.
(Frau Kreschmer):
Folyton csak lőnek, folyton csak lőnek.
(Mind):
Szánalmas kis ország, gránátok, puskák.
Hogy győznék le Moszkvát, bár feladnák.
Sztálin talpát nyalták, most nyalnak Hruscsovnál.
Szovjet tankok árán jött az új kormány.
És bosszút áll.
(Lady Ashton):
Köszönöm uram nincs semmi baj,
köszönöm.
Nézd, ott egy hely, ülj le kérlek.
Bírnod kell még.
(Veres Pál):
Drágám vigyázz!
Látod, már néznek,
menj Diana, féltlek.
(Lady Ashton):
Csak ülj le itt, és várj.
Tán lesz némi késés, megkérdem.
Csak fel ne add már, tarts ki értem.
Pár óra még, s ha felszáll a gép,
nincs lélek, ki elválaszt tőlem.
(Veres Pál):
Drágám az égre kérlek.
(Lady Ashton):
Kérlek légy erős, kettőnkért.
(Cotteril):
Teremtő ég, Lady Ashton, hát ön is itt?
Cotteril vagyok, Hugh Cotteril,
ha még emlékszik.
(Lady Ashton):
Ó, igen, hát persze. A riporter, Cotteril.
(Cotteril):
Mi hozta ön e szörnyű helyre, hisz ez háború?
Cecil is itt van tán, hol az a jó fiú?
(Lady Ashton):
Nem, a férjem nincs itt, a barátainknál jártam.
A követségről Prescotték, Lisszabonból most
nemrég jöttek át.
(Cotteril):
Éppen most, a legjobbkor. Szóval egyedül van.
És az az úr túloldalt, akivel ott az ajtóban?
(Lady Ashton):
Fleming úr Prescotték barátja.
Csak két napja ismerem őt.
(Cotteril):
Rossz bőrben van.
Betegnek látszik.
(Lady Ashton)
Lázas csupán.
De mondja csak, miért nincs kiírva semmi?
(Cotteril):
Ferihegyet is megszállták a szovjetek.
Biztosat tudni az indulásról nem lehet.
De várjon, valami történt.
(Alkalmazott):
Semmilyen gép nem száll fel, járataink
megszűntek,
Bécsig autóbusszal visszük el itt rekedt
külföldi utasainkat.
Rheinalder:
Az nem lehet.
(Alkalmazott):
Csak négyszáz kilométer.
(Frau Kretschmer:)
Át a tűzvonalon? Megőrült?
(Alkalmazott):
Budapesten kívül alig folynak harcok.
Mindenkinek szereztünk kilépési engedélyt.
(Avron):
Kitől?
(Alkalmazott):
A rendőrség szovjet parancsnokától.
(Avron):
És mire megyünk vele?
(Lady Ashton):
Nincs jó hír, drágám, itt gép föl nem száll,
Bécsig úgy fest, busz visz el.
(Veres Pál):
Diana én nem.
Bécsig úgy sem bírnám,
bajt hoznék csak rád,
sorsomra kell hagynod, ez túl sok már.
Mind:
Ez botrány, ez már Balkán, ez bűn, ez aljasság.
Egy hosszú úton, tűzön át, hol lőnek ránk.
Kész gyilkosság.
Megszállott kis ország, gránátok, puskák.
Bőszítették Moszkvát, most bosszút áll.
KGB és ÁVÓ, a törvényt ők írják,
ki szólni mer és szembe száll,
mind kinyírják.
Hát mi vár ránk? Még mi vár ránk?
Tiszt: Jöjjenek sorba a passzporttal.
(Rheinalderné):
De kérem, könyörgöm.
(Alkalmazott):
Majd megnyugszik hölgyem az autóban.
(Rheinalder):
Pimasz!
(Cotteril):
Hagyja ez ennyi. Mit lehet tenni?
Szálljunk fel és indulás.
Lady Ashton jöjjön hát.
Adja a táskát!
(Lady Ashton):
Egy pillanat, mindjárt.
(Veres Pál):
Értsd meg nem bírom ki, menj csak menj el.
8Lady Ashton):
Nélküled nem.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
