|
|
|
Most hallgasd és figyelj jól,
mert ez az egész rólam és rólatok szól.
Hogy ki vagyok? Amit érzek, amit látok,
s mit az élettől várok…
Nap mint nap reggel, mikor nyitom szemem,
ó Uram, fogadd szívből jövő köszönetem,
hogy élek és járok, mindent hallok-látok,
de nem úgy mint mások. Most szólok hozzátok,
ti nem tudjátok, hogy mit csináltok,
nem érzitek mit érez, akit kihasználtok.
Itt van a szerelem, ami csak szó nektek,
amit ha kimondtok, azt hiszitek jót tesztek
azzal, ki ezt érzi. A szíve vakká teszi,
mi nem hátrány, de kihasználja, ki észre veszi.
Ettől hányok, mert sokan velem is így bántak!
Az álmaim helyett csalódások vártak.
Szívem, mi egykor nyitott volt a világra,
mára összetört több ezer szilánkra.
Csak a hitem, mi erőt ad, mi szeret,
ide miattatok bújok el sírni vagy nevetni.
Sírjak vagy nevessek?
Odaadtam mindent, nem láttam, csak éreztem.
Sírjak vagy nevessek?
Az álmom széttört, bizalmam elvesztettem.
Sírjak vagy nevessek?
Nyitott szívvel álltam egykor előttetek.
Sírjak vagy nevessek?
Hitem mindig segít, ez ad erőt minden percben.
Hogy én miért nem nevetek, ezt ne kérdezd!
Hogy én miért nem sírok, ezt ne kérdezd!
Hogy én miért nem szeretek, ezt ne kérdezd!
Hogy én miért vagyok ilyen, ezt ne kérdezd!
Sok mindent nem értesz, azért mert nem látsz,
csak a felszínt, de jobb is, mert nem vársz
többet tőlem, mint amit mutatok.
Én nem színlelek ilyet, csak óvatos vagyok.
Én és én, két énnel élek,
mi összeköt minket: az Úr és a lélek.
Csak a családom, barátok ismernek,
bárki más, sokan mondják, de csak tippelnek,
akiket nem engedek közelebb magamhoz,
csak ki tiszta, így rám nem ragad kosz.
Én már látom, hogy ki az, ki megértett,
ki az, ki megtérhet, és ki szívemig elérhet.
Sírjak vagy nevessek?
Odaadtam mindent, nem láttam, csak éreztem.
Sírjak vagy nevessek?
Az álmom széttört, bizalmam elvesztettem.
Sírjak vagy nevessek?
Nyitott szívvel álltam egykor előttetek.
Sírjak vagy nevessek?
Hitem mindig segít, ez ad erőt minden percben.
Nem vágyok másra, mint egy igaz barátra,
(ja) és nem csak valakire, hanem egy társra,
aki szívből szeret, és szívemnek ad életet,
hűen elkísér utamon, amíg csak lehet.
Igaz volt ki mellett már boldogan éltem,
mégis vége lett. Hogy miért? Most már értem!
Mert a sors más utat szánt nekem,
hogy hol, mikor ki tart majd én velem?
Azt nem tudhatom, és nem tudhatja senki,
hogy mit hoz a jövő, csak jól kell figyelni.
Minden apró kis jelre, mik fontosak lehetnek,
mikor a pillanatok peregnek.
Rövid az élet, ezért úgy kell tenned,
ha úgy érzed, ő az, el ne engedd!
Mert az nem biztos, hogy lesz még több esélyed,
életed, gyermeked, kinek ezt elmeséljed.
Amit hallok nem csak egy tévesztés,
mert nem hagy semmi engem kétségben.
Nem szólok, csak mi kétségtelen.
Lelked tükrének félelmét helyetted is tartom, benne
minden belemerült hálám küldöm szíved kedves,
mellettem TM kezed nyújtod, minden tiszteletem.
Szóljon kinek az egyenes szó nem félelem,
felvállalom, ezt merem, elképzelem, megteszem.
Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek,
mert sokan bántanak, kevesen szeretnek.
Emberek, kiket nap mint nap látok,
közöttük járok, de nem találok
olyat, ki elfogad, olyat ki tisztel,
aki rám büszkén tekint fel
minden tettemért, szívem-lelkemért,
mit kitettem, mégis csalódás mi engem ért.
Ezért lett két énem egy testben.
A vérem mi lávaként kering bennem,
vezet engem hosszú utamon,
mit én élek át. Vele tudatom,
hogy lásd, ne csak nézz, hogy merre mész,
és bölcsebben járj, becsüld meg, mit elérsz,
az életed, ki szeret, minden segítő kezet,
és azt, ki egy nap téged boldoggá tehet.
aha…jee…most sírjak vagy nevessek?
gyűlöljek vagy szeressek?
ez a kérdés…jah…érted?
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
