|
|
|
| Előadó: | Anna Karenina (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Anna):
A boldogság álom, s az álomnak vége!
Nem maradt más, csak a szégyen!
És én hogy vágytam élni, vágytam a szerelmet!
Bocsáss meg, Istenem! Bocsáss meg, kérlek!
Hát elveszett minden; most üres a szívem és félek,
mert fájnak a csókok és fáj az élet!
Én szép, hó tiszta álmom, varázsod nincs többé,
remény és vágyódás, nincs már!
Holdfény a víz tükrén, ha csillog,
hinnéd - kezedbe foghatnád...
De jaj, egy mozdulat és eltűnt szép csodád,
elvész, ami ábránd volt.
Nincs már, mi felragyogjon újból,
széttört az ártatlan varázs!
Nincs már több sejtelem, több rejtőző talány,
nincs már, csak kínzó, vad mámor!
Az igazság áttör a sziklák kövén,
s feljő a folyók vak mélyéből,
sötétben felgyúl vakítón!
Az igazság átkel a tengereken,
nincs hely, hol előle bújhatnánk,
utolér, s szótlan vádol!
És nincs, ki eloldozná láncát,
nincs már, ki nékünk megbocsát!
Ne szólj!
Ó, ne mondd azt, hogy ez a boldogság!
Nézz rám! Én mást vágytam, mást!
Kívüled senkim nincs ezután,
nincs feledés, jaj, nincs soha már!
Nincs, csak a bűn, mely ránk nehezül,
és fojtja, emészti lelkünk!
Két gyűlölt száműzött, vonszolja terhét,
és nincsen irgalom, nincs többé békénk!
Kívüled senkim sincs ezután,
nincs menekvés, jaj, miért hazudnánk!
Elvadult táj, hol nem vezet út;
s már nincs se jövőnk, se múltunk!
Itt bolygunk céltalan, megtörten, némán,
pőrén és védtelen, mezítelen lélekkel;
bűnmocskos mátkapár,
kit nem szán senki már;
míg élünk - nyomunkban a bánat jár!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
