|
|
|
Pókasszony:
Pártfogoltam jól halad,
Várni rá már nem kell túl sokat!
Molina:
Érte bármimet föláldozom én,
Vágyom rá, bár viszonzásra nincs remény!
Agyalágyult, ám vonzása kőkemény,
Isten, add, hogy szíve forduljon felém!
Valentin.
Értem bármit megtesz ő, tudom én,
Olyan forrón vágyik rám ez a szegény…
Nekem másképp ő az utolsó remény,
Némi támasz, némi fény létem peremén…
Pókasszony:
Pártfogoltam jól halad,
Csak felém lel járható utat…
Molina: Valentin:
Érte bármimet föláldozom én, Értem bármit megtesz ő, tudom én,
Vágyom rá, bár viszonzásra nincs remény! Olyan forrón vágyik rám ez a szegény…
Érte bármimet föláldozom én, Nekem mindenképp az utolsó remény,
Ó, csak forduljon felém! Hadd érezzem én,
Kicsit az enyém… Némi támasz, némi fény létem peremén…
Valentin: Pókasszony: Molina:
Értem bármit megtesz ő, tudom én, Pártfogoltam jól halad, Érte bármimet föláldozom én,
Olyan forrón vágyik rám ez a szegény… Vágyom rá, bár viszonzásra
Nincs remény
Nekem mindenképp az utolsó remény, Erre hozza Ó csak fordulna felém,
Minden mozdulat Hadd érezzem én,
Némi támasz, némi fény létem peremén
Kicsit az enyém…
Ez itt az ÉRZÉS!
