|
|
|
|
|
| Előadó: | Kacsafarhát |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sitku Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megszülettél, és a világra jöttél,
rövid idő alatt szépen felcseperedtél,
neveltek a szüleid és mindent megtettek:
ha bajban voltál biztos, hogy ők segítettek.
Jó gyerek voltál és mindent megkaptál.
Szeretetet, kedvességet mindent viszonoztál.
De eljött az idő és változott a helyzet,
a kisgyerekből kamasz lett és megnőtt a merszed.
Egyszer – kétszer előfordult, nem mentél haza.
Nem jelentett neked semmit anyu hívó szava.
Otthon mindig csak a veszekedés várt,
úgy érezted, hogy ellened fordult a világ.
Befolyásoltak a rossz haverjaid,
úgy érezted ők az igaz barátaid,
de nem, hiszen ők csak kihasználtak,
ha segítségre szorultál, mind meghátráltak.
Emlékkönyvek,
rossz fényképek,
elmúlt évek,
felemelt az égbe,
ennyi volt: vége!
Emlékkönyvek,
rossz fényképek,
elmúlt évek,
felemelt az égbe,
ennyi volt: vége!
Hétköznaponként kerülted a sulit,
már hétfőn vártad a hétvégi bulit,
akkor aztán elszabadult a pokol:
egy házibuli drogokkal és tömérdek alkohol.
Mindig megvolt a heti fejadagod,
egy pár alkalom után, magad adagolod.
A mértéktelenség határt nem szabott:
visszakézből ütöttél, ha apád pofont adott.
A barátnőd, aki szeretett téged
megadott neked minden jót és szépet.
Nem volt hozzá egy kedves mondatod,
hát betelt a pohár és szépen elhagyott.
Egy hely volt csak, ahol szívesen láttak:
Mégis messze kerülted a szülői házat.
Mert úgy gondoltad, hogy ők tehettek róla,
pedig ők csak szerettek és neveltek a jóra.
Emlékkönyvek,
rossz fényképek,
elmúlt évek,
felemelt az égbe,
ennyi volt: vége!
Emlékkönyvek,
rossz fényképek,
elmúlt évek,
felemelt az égbe,
ennyi volt: vége!
A parkban bolyongtál, a kezedben egy üveg.
Elszívtad a maradék, az utolsó slukk füvet.
Téli este volt és nagyon - nagyon hideg,
nem volt hova menned, hisz úgy gondoltad minek.
Ledőlsz ide valahova, majd felébredsz reggel,
józanodó, tisztuló és fájó üres fejjel,
de nem így történt, mert megfagytál a padon.
Édesanyád az óta is ott zokog a sírodon.
Míg mindig szeret téged, pedig semmit se adtál,
de ne feledd a kulcsmondatot: kegyelmet kaptál!
Míg mindig szeret téged, pedig semmit se adtál,
de ne feledd a kulcsmondatot: kegyelmet kaptál!
Emlékkönyvek,
rossz fényképek,
elmúlt évek,
felemelt az égbe,
ennyi volt: vége!
Emlékkönyvek,
rossz fényképek,
elmúlt évek,
felemelt az égbe,
ennyi volt: vége!
Az Úton lenni boldogság című dokumentumfilm Földes László Hobo életművét dolgozza fel rendhagyó road movie formában.
A több mint egyéves forgatás során készült film archív felvételek és új anyagok segítségével rajzol portrét a Kossuth-díjas előadóról. A produkció február 13-án debütál a Dunán.
„Nem akartam az öreg rock and roll sztár
pozícióját megszerezni, és minden áron megtartani.
Még mindig újat akarok”
A Hobohoz kapcsolódó dalszövegek itt.
A filmről
Az Úton lenni boldogság című film Földes László Hobo dalszerző, énekes, előadó monumentális életművét mutatja be. A rendhagyó, mély érzelmekre ható road movie az archív felvételek mellett a zenész és az alkotók elmúlt időszakban megélt közös munkáját összegzi.
A film elsőként enged bepillantást abba a komplex, több mint egy éven át tartó forgatási folyamatba, amely Hobo életművét új művészi kontextusba is helyezi.
Portré és korszak
A Kossuth- és Petőfi Zenei Életmű-díjas Hobo a hazai zenei élet meghatározó alakja, a magyar rock- és bluestörténet egyik legismertebb zenekarának, a Hobo Blues Bandnek az alapítója. Leginkább közvetítőnek, mesélőnek tartja magát: olyan embernek, aki egész életében azt tehette, amit a legjobban szeretett – odaadással, kitartással, a konfliktusokat sem kerülve, sikerekkel és csalódásokkal együtt.
„A film nemcsak egy egyedi életutat rajzol fel, hanem az állandóan úton lévő közép-kelet-európai ember sorsát is megmutatja. Szabadságvágya, függetlensége, önállóságra törekvése folyamatosan összefonódott a magyarországi társadalmi, politikai és kulturális változásokkal. Persze iszonyú jó alap a zene, irdatlan az életmű, de közben ki tud bomlani egy másik dimenzió, egy magyar kultúrtörténeti tabló is. Ebben az életben rengeteg tragédia és szépség van, nekünk ezt kellett kibontanunk” – mondja Csáky Attila producer.
Forgatás – úton lenni szó szerint
A forgatás során a stáb elkísérte Hobót a 80. születésnapja alkalmából tartott Aréna koncertjére, forgott a kamera a fellépésein, a vidéki és határon túli turnékörútján, hogy végül egy igazán személyes, emberközeli, kulisszatitkokat és rengeteg archív felvételt bemutató film szülessen.
A művész saját szavaival
„Hobo, azaz csavargó vagyok ma is, állandóan úton vagyok. Ahonnan én jöttem, nem jött senki. Az én utamon előttem nem járt senki. Ma sem tudom, hová tartok, de úton lenni boldogság, megérkezni halál.”
Alkotói koncepció
A film alkotói – Szederkényi Olga rendező, Csáky Attila producer és Kőrösi András vezető operatőr – több mint 100 órányi új felvételt, valamint jelentős mennyiségű archív anyagot dolgoztak fel.
A road movie műfaja tudatos választás
A film szó szerint követi Hobót, miközben feltárja ars poeticáját, a „honnan jöttem” történetét, és reflektál arra a történelemre, amely formálta személyiségét és művészetét.
„A film olyan, mint ő: önazonos, semmiképp sem hamis. Hobo nem szorítható be semmilyen skatulyába, nem tartozik semmilyen kulturális szegmenshez, klikkhez, nem akar egy stílusból életművet építeni – ő mindezek összessége. Mi a filmben ezt a fajta hobóságot, ezt a szellemi úton levést akarjuk megmutatni.” – fogalmaz Csáky Attila.
Hobo „nincs helye mellébeszélésnek” hozzáállása a film nyelvében is megjelenik: tiszta, mély és komplex portré rajzolódik ki.
„A személyiségéhez igyekeztük adaptálni a film mesélési módját. Szabályok nélkül utazunk egy öntörvényű művésszel koncertről fellépésre, fellépésről koncertre, közben beszélgetünk inspirációról, emlékekről, tragédiákról, munkáról – de sosem veszítjük el a humorérzékünket. Óriási szerencse, hogy a legintimebb gondolataiba és környezetébe is beengedett minket. Filmünk talán példa arra is, hogy mit tehet egy ember, ha kilóg a sorból?” – mondja Szederkényi Olga rendező.
Az NFI támogatásával, a SanzonFilm és az MTVA koprodukciójában, a BLUESFILM gyártásában készült.
HOBO 80 – Úton lenni boldogság televíziós premier 2024. február 13-án 21:00-tól a Dunán.
A tévépremierhez kapcsolódva külön hangsúlyt kap az életmű zenei dimenziója is
A tavaly év végén meghirdetett dalpályázatra 28 pályamű érkezett Hobo legendás dalainak feldolgozásaival. A győztes Day By Day zenekar a film február 10-i díszbemutatóján veheti át a díját.
Alkotók
Producer: Csáky Attila
A MOZGÓ fesztivál igazgatója. Több történelmi és szerzői film producere, együttműködött többek között Bereményi Gézával, Koltai Lajossal, Mészáros Mártával, Rofusz Ferenccel és Tímár Péterrel. Legutóbbi munkái közé tartozik az Úri muri, megazisten!, jelenleg Térey János Káli holtak című művének adaptációján dolgozik.
Rendező: Szederkényi Olga
Díjnyertes dokumentumfilm-rendező. Az Úton lenni boldogság című filmet megelőző legutóbbi munkái: Böll közlegény megmentése (2023), Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája 1-2 (2018).
Vezető operatőr: Kőrösi András
Vezetőoperatőrként az volt a feladata, hogy egységes képi világot teremtsen Hobo rendkívül színes és gazdag életpályájának. Témaérzékenyen fényképezve a jelent, megőrizve annak dinamizmusát, zeneiségét, érzelmeit és költészetét.
Vágó: Borbély Viktor
Az elmúlt 27 év legkomolyabb vágói kihívását jelentette számára a film elkészítése, hiszen hatalmas mennyiségű nyersanyagot kellett feldolgoznia: több száz óra forgatott anyagot, és közel 100 órányi archív felvételt.
Zenei rendező: Madarász Gábor
Gitáros, dalszerző, filmzeneszerző, aki dolgozott többek között Rúzsa Magdival, Kovács Ákossal, Somló Tamással, Dés Lászlóval, Presser Gáborral, Wolf Katival. 20 évig volt a reklámszakmában, mint zenei producer, és számos mozifilm zenéjét szerezte.
