|
|
|
| Előadó: | Kacsafarhát |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Magi Ádám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kár, hogy nem látom halálom után a kielégült arcokat!
Nem kell magatokra vennetek semmiféle maszkokat!
Lehullanak álarcok, szerepet sem kell játszani!
Nem kell már barátnak, havernak sem látszani!
Hisz úgyis tudom nem fogtok sírni, ha elmegyek,
talán néhányan majd egymásra néztek és nevettek,
azon, hogy sikerült elhitetni ekkora galádságot:
az igazi szerelmet, na meg az igaz barátságot!
Bárcsak lett volna bátorságod!
Bevalltad volna ezt az álnokságot!
Könnyen meglehet, miattatok kerülök majd a sírba,
mellette a csajom áll, szemei meg kisírva.
Ugye bánja és nem várja már más srácnak az ágya?
Hisz ez volt minden álma, más sráccal a vágya?
Ő sem szeretett volna? Minden összeomolva?
Mikor velem volt akkor is szíve őt csókolta?
Nem lesz síromon egy nyomorék hervadt virág sem,
nem fogok hallani egyetlen lesz**t imát sem,
a temetőben hűvös néma csend fog uralkodni,
fejfámról a vésett betűk le fognak majd kopni.
Az lesz minden vágyam, hogy onnan kijussak,
nálatok kísértsek, és mindent elmondjak.
Szenvedni fogsz halálon innen, halálon túlig!
Hiába könyörögsz bosszúm e határon nem múlik!
Kár, hogy nem látom halálom után a kielégült arcokat!
Nem kell magatokra vennetek semmiféle maszkokat!
Lehullanak álarcok, szerepet sem kell játszani!
Nem kell már barátnak, havernak sem látszani!
Hisz úgyis tudom nem fogtok sírni, ha elmegyek,
talán néhányan majd egymásra néztek és nevettek,
azon, hogy sikerült elhitetni ekkora galádságot:
az igazi szerelmet, na meg az igaz barátságot!
Én téged kérlek, aki híven hallgatod e nótát.
Ne sz**d le, mint Jelcin a Peresztrojkát!
Ide figyelj, figyelj ide, figyellek én idebenn!
Mit szólnál, ha hátad mögött lennék idegen?
És ha szemedbe néznek, de közben lenéznek?
De ha nem hívod őket, feléd se nézek?
Szeretnéd, hogy szeressenek, meg tiszteljenek,
de amiért tartanak téged, azok hidd el nem ezek!
Kell nekik társ: egy Kiskutya!
Miért te vagy az? Hát ki tudja?
Hát fuss és szabadulj meg köteleidtől!
Milyen tekintélyt vársz így majd a kölykeidtől?
Ha arra nem vagy képes, hogy felismerd a rosszat,
szembeszegülj vele, és a pofonokat osszad?
De állj meg egy ponton, hogy legyen időd,
megtalálni az igaz barátot és az igazi nőt!
Kár, hogy nem látom halálom után a kielégült arcokat!
Nem kell magatokra vennetek semmiféle maszkokat!
Lehullanak álarcok, szerepet sem kell játszani!
Nem kell már barátnak, havernak sem látszani!
Hisz úgyis tudom nem fogtok sírni, ha elmegyek,
talán néhányan majd egymásra néztek és nevettek,
azon, hogy sikerült elhitetni ekkora galádságot:
az igazi szerelmet, na meg az igaz barátságot!
Remélem, veszed az adást, és ha másért nem hát ezért,
emlékezni fogsz rám, hisz hallgatod a zenét.
Ami neked szól, hogy ne történjen veled,
kiket barátaidnak hiszel, ne ássák ki helyed.
Időben észbe kapsz ebben a kiélezett helyzetben,
hogy ne kelljen pusztulnod az első fejezetben.
Hallgasd a szavakat, és amik mögötte vannak!
Hogy okosabb legyél azoknál, kik körülötted halnak.
Legalább tedd meg az első lépést a boldog élet felé
és ne váltogassa szádat sok kinyalásra váró fenék!
Állj végre ne mások, hanem magad lábára!
Legyen e nóta szíved, lelked, agyad bálványa!
Emlékezz rám és arra, ha eltakar a föld,
fölöttem a fű meg kik miatt nem zöld!
Veled leszek mindig, ha ezt hallgatod.
Most már nyugodt szívvel meghalhatok…
Kár, hogy nem látom halálom után a kielégült arcokat!
Nem kell magatokra vennetek semmiféle maszkokat!
Lehullanak álarcok, szerepet sem kell játszani!
Nem kell már barátnak, havernak sem látszani!
Hisz úgyis tudom nem fogtok sírni, ha elmegyek,
talán néhányan majd egymásra néztek és nevettek,
azon, hogy sikerült elhitetni ekkora galádságot:
az igazi szerelmet, na meg az igaz barátságot!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
