|
|
|
| Előadó: | Kacsafarhát |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ne egy légy a sokból, tiszteljenek téged!
Mert ha meghasonulsz önmagaddal: nincs mese, véged!
Elfecsérelt évek, kimondatlan szavak
és normális ember is olyat tesz, amit nem szabad,
mert visszagondol mi akart és mi lett belőle:
a központi hivatal degenerált adóellenőre.
Hová tűntek a fiatalkori álmok és vágyak,
amire minden jóérzésű ember boldogan vágyhat?
Nehéz gyerekkora volt, sajna előfordul ilyen.
Nem tudta teljes családba élni, ünnepelni milyen?
Nem volt vigasz, csak hogy jobb lesz majd a jövő.
Így lett álmodozó, vágyálmokat szövő.
Hős akart lenni, akit tisztel a nép,
aki évei teljében felkiálthat: az életem szép!
Álmaiban mindenki csak őt imádta,
minden ember kórusban a nevét skandálta.
Kamaszkori ábrándjai ma már holtan hevernek.
Megrohanják az emlékek és gondolatot kevernek:
mire pazarolta az éveket és az életet?
Bármi is volt, csak egy lett a sok közül,
unottan látja a világot a fásultság maszkja mögül.
Várta, hogy majd jobb lesz, de nem, nem sőt!
Hiszen nem volt lány, aki szerette volna őt.
Lett, lett volna alkalom, de nő nélkül maradt.
Nagyon elcs***te, az idő meg csak haladt.
Rájött az igazságra: minek a jóra várni?
A pillanatban kell az örömet megtalálni!
És mivel nem szerette nő, ezért érzéktelenné vált:
iszonyú pedánsan betartott minden szabályt.
Önsajnálat, bánkódás tölti ki mindennapjait,
klotyópapírként használja oklevelei lapjait.
Monotonná vált számára a munka, az élet,
sok ember ezért ér önkezétől véget,
mert nem tudja elviselni, hogy még mindig azt bántja az ég,
aki a sorscsapások alatt úgyis meghajtaná fejét!
Elmélkedik, bánkódik és behunyja a szemét:
a világ változott, vagy én lettem szemét?
Itt a dilemma, talán megölje magát.
Nem tudja elviselni az unott élet szagát.
Nem tudja felidézni a gyerekkori ábrándképet.
Egy kívánsága van csak: érjen végre véget!
Visszaszámlálás: a lélek elhagyja a testet.
Leperegnek emlékek, miket a robbant agy festett.
Furcsa mód nem érez rosszat, csak nyugodt meleget,
felragyogó arcokat, miket megszépít a szeretet.
Apró kora emlékei, mikor együtt volt a család.
Hallja a szelíd szülők megnyugtató szavát.
Közös élmények, egy vidámparki fénykép.
Nem tud haragudni, mindent elfogad tényként.
Látja vitáit apjával, mikor összeveszett vele,
nem maradt ideje kibékülni: ebbe nem nyugodott bele.
Látja barátait, akik a pénz rabjai lettek,
pedig, hogy ellenezték mikor rappet vettek.
Mit lát most értékként? B***ottul nem a pénzt!
Többre értékel egy munkahelyi beszélgetést.
Hamvasztás, égés, mindig repülni szeretett volna,
kérjük hagyja el a testét, már nincsen semmi dolga!
Erőteljesen rúgja rá az ajtót a 2026-os évre a Down For Whatever. Megérkezett legújabb daluk, a „Menekülj tőlem!”, amely ezúttal is hozza a zenekartól megszokott intenzív megszólalást.
A sötétebb hangulatú szerzemény tökéletesen vetíti előre azt az irányt, amely a banda hamarosan érkező új nagylemezén teljesedik majd ki.
Itt a Menekülj tőlem!
A leginkább modern rock jegyekkel építkező zenekar számára a tavalyi esztendő kiemelkedő volt, hiszen két jubileumi koncerttel ünnepelték meg a tizedik születésnapjukat (Barba Negra, Dürer Kert), valamint részt vettek az első teljes egészében önálló turnéjukon is.
A most megjelenő „Menekülj tőlem!” nyers őszinteséggel fogalmaz meg belső konfliktusokat - mindezt feszes hangszereléssel és karakteres énektémával.
„A Menekülj tőlem egy bensőséges folyamat eredménye, a személyes démonokról, a szorongásról és az ismétlődő belső hullámvölgyekről szól. A dal középpontjában a lelkiismeret-furdalás áll.
Az a fajta belső elakadás, amikor az ember tudja, hogy nem képes azt nyújtani, amire egy számára fontos személynek szüksége lenne.
A szám a visszatérő, mély felismerések és a saját korlátaink tudata köré szerveződik. A városi képek, a lepusztult utcák, a lámpák és a hajnalok a mentális labirintusaink jelképei. Ezek a szimbolikus elemek az elveszettséget, az elakadás érzését és a kiút hiányát jelenítik meg a dalban. A lámpaoltás például azt a pillanatot jelképezi, amikor már nincs mibe kapaszkodnunk...” - kezdte Diószegi Kiki, a zenekar frontembere.
„Az alkotási folyamat ezúttal eltért a korábbi munkáinktól. A Menekülj tőlem eredetileg egy saját magamnak készült, írt dal volt, amelyet hosszú ideig nem akartam publikálni. Végül a zenekarral együtt dolgoztuk át, megtartva a dallam, a szöveg és az eredeti harmóniák őszinteségét, majd felöltöztettük abba a formába, amelyben most megjelenik.” - tette hozzá.
Zenekari hagyomány, hogy a videóklipeket is ők maguk készítik, Császár Róbert és Zsoldos Dávid irányításával.
„Miután a dal elérte a végleges formáját, Dáviddal együtt elkezdtük kidolgozni, hogyan tudnánk vizuálisan is reflektálni erre a hangulatra. Tudatosan hidegebb színekkel dolgoztunk ebben az image klipben, ugyanakkor a dal erős kettőssége miatt szerettünk volna egy ellenpontot is megjeleníteni benne - így került képbe a vörös tónus.” - kezdte Császár Róbert.
„Az esős, elmosódott képi világot nem utólagos, speciális effektekkel készítettük el, hanem egy 1×1 méteres plexilapot rögzítettünk a kamera elé, amit a felvételek közben permeteztünk vízzel.” - zárta végül a kulisszákat illetően.
2026 sem csak stúdiómunkáról szól majd
A formáció hamarosan miniturnéra indul, amelynek állomásai Debrecen, Tatabánya, Gödöllő és Kaposvár lesznek. Tavasz végén pedig egy újabb friss dal megjelenése várható, tovább építve a közelgő, tíz tételes lemez világát. A Down For Whatever tehát nagy lendülettel, határozott tervekkel vág neki az új évnek - a „Menekülj tőlem!” pedig világos üzenet: a produkció nem lassít, sőt, minden eddiginél tudatosabban halad tovább saját útján.
Fotók: Down For Whatever
