|
|
|
| Előadó: | Kacsafarhát |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ne egy légy a sokból, tiszteljenek téged!
Mert ha meghasonulsz önmagaddal: nincs mese, véged!
Elfecsérelt évek, kimondatlan szavak
és normális ember is olyat tesz, amit nem szabad,
mert visszagondol mi akart és mi lett belőle:
a központi hivatal degenerált adóellenőre.
Hová tűntek a fiatalkori álmok és vágyak,
amire minden jóérzésű ember boldogan vágyhat?
Nehéz gyerekkora volt, sajna előfordul ilyen.
Nem tudta teljes családba élni, ünnepelni milyen?
Nem volt vigasz, csak hogy jobb lesz majd a jövő.
Így lett álmodozó, vágyálmokat szövő.
Hős akart lenni, akit tisztel a nép,
aki évei teljében felkiálthat: az életem szép!
Álmaiban mindenki csak őt imádta,
minden ember kórusban a nevét skandálta.
Kamaszkori ábrándjai ma már holtan hevernek.
Megrohanják az emlékek és gondolatot kevernek:
mire pazarolta az éveket és az életet?
Bármi is volt, csak egy lett a sok közül,
unottan látja a világot a fásultság maszkja mögül.
Várta, hogy majd jobb lesz, de nem, nem sőt!
Hiszen nem volt lány, aki szerette volna őt.
Lett, lett volna alkalom, de nő nélkül maradt.
Nagyon elcs***te, az idő meg csak haladt.
Rájött az igazságra: minek a jóra várni?
A pillanatban kell az örömet megtalálni!
És mivel nem szerette nő, ezért érzéktelenné vált:
iszonyú pedánsan betartott minden szabályt.
Önsajnálat, bánkódás tölti ki mindennapjait,
klotyópapírként használja oklevelei lapjait.
Monotonná vált számára a munka, az élet,
sok ember ezért ér önkezétől véget,
mert nem tudja elviselni, hogy még mindig azt bántja az ég,
aki a sorscsapások alatt úgyis meghajtaná fejét!
Elmélkedik, bánkódik és behunyja a szemét:
a világ változott, vagy én lettem szemét?
Itt a dilemma, talán megölje magát.
Nem tudja elviselni az unott élet szagát.
Nem tudja felidézni a gyerekkori ábrándképet.
Egy kívánsága van csak: érjen végre véget!
Visszaszámlálás: a lélek elhagyja a testet.
Leperegnek emlékek, miket a robbant agy festett.
Furcsa mód nem érez rosszat, csak nyugodt meleget,
felragyogó arcokat, miket megszépít a szeretet.
Apró kora emlékei, mikor együtt volt a család.
Hallja a szelíd szülők megnyugtató szavát.
Közös élmények, egy vidámparki fénykép.
Nem tud haragudni, mindent elfogad tényként.
Látja vitáit apjával, mikor összeveszett vele,
nem maradt ideje kibékülni: ebbe nem nyugodott bele.
Látja barátait, akik a pénz rabjai lettek,
pedig, hogy ellenezték mikor rappet vettek.
Mit lát most értékként? B***ottul nem a pénzt!
Többre értékel egy munkahelyi beszélgetést.
Hamvasztás, égés, mindig repülni szeretett volna,
kérjük hagyja el a testét, már nincsen semmi dolga!
Nem árul zsákbamacskát Sütő Lajos, akit leginkább a legendás magyar punkzenekar, a C.A.F.B. legénységéből ismer a közönség
Nem is csak gitárosként, de sok slágerré vált nóta szövegvilágát is ő jegyzi. Ezeknek a régi nagy kedvenceknek újragondolt verziója, valamint későbbi, az elmúlt években vagy akár évtizedekben, szintén Süti tollából, már a Cuki Presszó zenekar égisze alatt született dalokból került összesen 12 az Ülj le mellém című gyűjteményre. A csavar a történetben, hogy
a lemez címadó száma végül nem kerülhetett a válogatásba, mert bár az ihletadó 53 éves lengyel szerzemény, a Czerwone Gitary - Płoną góry płoną lasy első számú jogutódai rábólintottak, a zeneszerző hosszú egyeztetés után sem egyezett bele a magyar feldolgozás megjelenésébe.
- Párhuzamosan az első Cuki Presszó lemezzel, évek óta készült ez az album is, így nem meglepő módon kettő dal kivételével már az összes számot régóta játsszuk a koncerteken. Viszont a Cuki Presszó és a Fél üveg sör eddig még tényleg nem hangzottak el sehol sem - mesélte a szerző.
Az Ülj le mellém korong további érdekessége, hogy az alap kvartetten kívül a Rajzoljuk szebbre, és Ígéret című dalokhoz csellón Erdélyi Orsolya járult hozzá egy különleges hangulattal, Az emlékkönyvemben és a Szomorú kékben pedig Rey Perezné Szarka Erzsébet és Sütő-Szarka Erika éneke a plusz.
A lemezre felkerült két bónusztrack is, egyfajta kakukktojásként, hiszen míg a többi 12 dal abszolút szerzője Süti, addig ezek
a nosztalgiaként felbukkanó nóták és kihagyhatatlan klasszikusként a C.A.F.B. időket idézik. A Motel zenéjét az egykori billentyűs, Horniák Zoli írta, az Utazás pedig eredeti Szakácsi Gábor dal.
Így kerek ez a gyűjtemény, aminek egészen biztosan lesz folytatása, hiszen legalább még ugyanennyi dal vár a sorsára Süti fiókjában.
A Cuki Presszó tagjai
Kreisz Gyuri - basszus
Kondella Krisz - ütősök
Sütő Lajos Süti - gitár, billentyű, ének
Szőllősi Lali - gitár
Fotók: Cuki Presszó
