|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Pokoli lecke |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Marosi Tamás Z |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gangxta Zolee :
Hétfő, már hetek óta követemem ezt a pinát! minden áldott este lesem a kibaszott ablakát! figyelem ahogy a bikájával vadul basznak és verem a faszomat mert a kukkolás nagyon izgat! mikor az ágyamban alszom
tudod gyötör az álom magam elött látom ahogy a dákóm a haldokló picsájába tolom miközben a kezem a torkán fojtogatom, és jön az orgazmusom! lever a viz bazdmeg és arra ébredek hogy sikítozok ''Ó Istenem Jajj ez nem lehet'' hiába szedem a kibaszott gyogyszereket mikor a tűkörbe nézek a szemek nem az enyémek és bassza meg hozzám szolnak: ''Húzd ki a beleit a fasznak és hozd el a lelkét a gazdának''
Kedden neki látok a tervnek! Hiába nem akarom a dolgot valami nálam erősebb irányit engem, ez volt bennem amikor 10 évvel ezelött az anyám a kutyával megetettem, előtte monta is neki az orvos , ez a gyerek születetten kibaszottul gonosz.
Refrén : x2
kedves naplóm, édes naplóm a sorokat beléd vérrel írom, mondtam én vagyok a sátán fia de nem hitték el mert nem vagyok Pszichopata.
Szerda, a Szöszi baba végzett a munkával, eléjött a palija, de nekem ez nem probléma, kezemben a baseball-ütő és követem őket, a kulcsokat keresik mikor elébük lépek a sötétből bazdmeg és a csávót arcon baszom, a reccsenő csontoknak a kibaszott hangját hallom
a nő megbénul és sikitani se tud, az arcán az éter mire szóhoz jutna
bedobom a csomiba én vagyok az életének meg a halálának a kibaszott ura
leviszem a pincébe és a vaságyhoz kötözöm, tudom hogy nem helyes de űz a gyilkos ösztön, nézem ahogy lassacskán magához tér, szolni nem szol semmit de a szeme kegyelmet kér, enyhülne a szivem de ekkor előtör a szellem és a kapcsolatom a külvilággal végleg elvesztem
Refrén : x2
Dopeman:
aaarggghh nem maradsz életben te kurva
most műtét következik, fel leszel szabdalva
a kezemben a kés, a hasadat metszem
és a sikamlós beleket a kezembe veszem
BUMM BUMM ez volt a kalapács hangja
mer én szögeket verek a csinos kis lábaidba
szétfeszítem őket és a haldokló hüvelyed összeszorít engem és beléd élvezek ÁHHH
Zolee: Istenem mit tettem!
Dope:
Takarodj az utamból de kibaszott gyengébbik énem
érzem a véred szagát és magamra kenem a pinádnak a lucskát
mikor a bíró kérdi mi volt az inditék
semmi te barom csak akartam a lelkét
mer én vagyok a sátán meg a Lucifernek a fia!
- Nem fiam, maga csak egy pszichopata!
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
