|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Helldorado |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Pityinger László (Dopeman) |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Zolee:
Mit teszel amikor majd eljön a pokol,
Lángba borul a Föld, és a Sátán tombol?!
Szarok rá, mert tudom ez még csak a kezdet,
És minden egyes perccel csak rosszabb lehet.
Mert közöttünk lépked a kibaszott kaszás,
Senki sem bújhat el, ez a nagy kibaszás!
Nem lehet a vendéged a halál,
Sohasem te hívod meg őt, de bármikor megtalál.
És nem menekülhetsz ha eljön az idő,
Vele mész, itt hagyod a pénzed, a kocsid, a nőd.
Az a helyzet, hogy most győzelemre áll a gonosz,
Nézz magadba benned is geci sok a rossz!
Engem nem szaratsz be öcsi sohase' azzal, hogy megölsz,
Megölhetsz, te buzi, yíí, de te is jössz!
Jobb ha tudod, a bátor csak egyszer hal meg,
De százszor hal meg a fosós, mire elmegy.
Refr.: Mit teszel amikor a Föld lángba borul?
Nem félek semmitől, eljöhet a pokol!
Mit teszel amikor eljön a pokol?
Szarok rá, aki megérdemli pusztul!
2x
Dope: Én azt mondom úúh, te azt mondod ááh,
És mindannyian mondjuk: nánánánáná!
Mindenki tudja, hogy én vagyok az igazi,
Akinek a lekét nem lehet megmenteni.
Mikor itt van a világ vége, nekem mindegy
Azzal megyek tudod, aki többet fizet!
Ha Isten fizet többet, én őt választom,
Ha a Sátán fizet többet, nekem ő a spanom.
Ha nem tudtad volna milyen a Dopeman cucca,
Gyere itt van kitolva neked az igazi utca.
Megkóstolod és soha többé le nem teszed,
Dopeman függőként éled az életedet,
Veszed a lemezeket.
Nem veszed észre ha az Armageddon becsapódik melletted,
Ez így jó,
Ez egy másik világ, igen a Helldorado!
Refr. 2x
Zolee: A halott ember szemében látszom ahogy játszom,
Akár a pikk ász, hogyha elviszi a vagyonom.
Az ördögé lehet, de magamat nem hagyom,
Se Isten, se Sátán, én senkinek se adom!
Nézd meg csak a világot, kibaszott nagy a sötét,
Minden percben valami felrobban, valami ég.
Nem miattam lett ilyen, nem én vagyok a hunyó,
Neked is, nekem is így adta a mindenható.
Nézd meg, mindenki csak lop, csal meg hazudik,
Minden percben valahol, valaki megöl valakit.
Én rá se baszok öcsi, mert középen állok,
Nem tartozok sehova, isten itt, ördög ott.
Csakis a saját magam zsoldosa vagyok,
Ki tudja hátha mégegyszer a napom felragyog?!
És eljöhet az idő mikor odáig elérek,
Hogy nem félek se ölni, se halni bazdmeg!
Dope: Itt nem az élet, hanem a pénz a legnagyobb kincs,
Ha betetted a lábad, kilépés nincs!
Én leszek az idegenvezetőd,
Megmutatok mindent, a pénzt, a cuccot, a nőt,
És ahova ez vezet béjbe, tudod, a kibaszott temető.
A mai világban el kell dönteni,
Hogyan akarsz élni, utána meghalni.
Én inkább élek keveset és azalatt sokat,
Mint hogy sokat éljek, és közben végig szopjak.
Dopeman tudod, a VIII szülöttje,
A mentalitásom a senki földje. adta,
és Zolee mondta minek ide szöveg
Itt a világ vége, ööh!
Refr.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
