dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Keresztény dalok: Krisztus a kereszten

Krisztus a kereszten

A Golgotán a tragédia már véget ért.
S az Isten szent Fia ott függött
Könny és vértől öntözött, komor
Keresztfán, két lator között.
A nép elszéledt, s azután
Komor csend lett a Golgotán.

A tömeg, mely eddig kiabált,
Most, hogy közelebb látta a halált,
A sziklákon szürke alkonyatban,
Mint birkanyáj, futott szét megriadtan.
A bús keresztre visszanézni nem mert,
Nehogy meglássa ott az Isten-embert,
Fején a véres töviskoronával,
Mert minden csepp az ő bűnére rávall.

Egy hét előtt virággal üdvözölte,
Egy hét sem múlt, ártatlanul megölte.
És Máriát, aki a keresztet átölelte
És fájdalmas jajban zokogott a lelke,
János, a tanítvány lassan elvezette,
Hogy itt ne érje a halálos este.

Volt-e a földön valaha oly bánat,
Mely most Jézus szelíd szívére támadt,
Midőn jó anyját menni látta messze,
Félig ájultan és kétségbeesve.
Hörgött a mell a pokoli kíntól.
Egyik lator ránéz és mélyen megindul:
'Óh Jézusom, most látom, hogy ki vagy,
Én meghalok, de kérlek el ne hagyj!
Taníts meg engem hinni, mint Te tudsz,
Légy szószólóm, ha majd a mennybe jutsz.'
'Velem leszel, ne félj, vár a menny,
Jön a halál, Istenben bízva menj.'
A másik erre durván felkacag:
'Szegény, magán segítni tudna csak.
Te, kit saját tanítványod elárul,
Ha Isten Fia vagy, szállj le hát a fárul!'

Már kék homály borongott a hegyen,
Az őr is tétován tovább megyen.
Szívére szállt halálos félelem:
Mi fog történni még az éjjelen?
A feszületnél nem volt már senki sem,
Csak Magdolna sírt búsan, keservesen.
Ő állt még ott csendesen egyedül,
Valaki pedig a hegy gerince mögül
Jött felfelé sietve, izgatottan,
Mintha valakit várna, lesne ottan.
Magdolna felnéz, milyen látomás!
A papok nagy fejedelme: Kajafás.

Ő volt a legnagyobb írástudó,
A kavicsos ösvényen felfutó.
Büszkén megáll, nézi a keresztet,
Irigy, vad lelke nagy gyönyörben reszket:
'Ide kerültél hát Názáreti?
Aki a földi kincset megveti?
Ki a népnek a mennyeket kínálja,
Szegény, zsidóknak felkent nagy királya!

Ott állt, két karját összefonva mellén:
'Te ácslegény! hát mért nem szállsz le mellén?
Lásd, én tudom, miért: mert nem ereszt
Ez a durván megácsolt fakereszt.
Isten Fiának hirdetéd magad?
S gyarló tanítványod is megtagad?
Te vagy az út, az igazság, s az élet?
Rivalgó nyájad mégis szerteszéled?
Üres ábrándot, a mennyet kerested,
Felkeltél ellenem, ez lett a veszted.
Keresztre szegezett egyetlen szavam,
Mert a főpapnak nagy hatalma van.
De a tied megszűnt e pillanatban,
S látom halálodat, te halhatatlan.
Nem lesz egy ember, aki eltemet.'
'Atyám, vedd kezedbe lelkemet!'

Jézus meghalt a vértől öntözött
Komor keresztfán, két lator között.
Vak éj borul a földre hirtelen.
S míg itt rengett a büszke gránit,
Lenn a templomban meghasadt a kárpit.
Mély döbbenésre vált a nagy zsivaj,
visszhangzott messze óriási zaj.
Szolgák szaladtak: hol vagy Kajafás!
Itt az utolsó nap, a nagy számadás!
Sírok megnyílnak, sok hantolt halott:
Nézed itt is, ott is, mind feltámadott.
A százados, ki őrt áll, felriad:
'Jehova! Ő bizony a Te Fiad!'

Némán sötétben áll a Golgota.
Megdöbben Kajafás, óh mily csoda!
Letérdel lassan, öntudatlanul,
Vad szitka görcsös zokogásba fúl:
'Uram! legyőztél, én is látni kezdek,
Szent szimbólum lesz ezután kereszted.
Most már megértem én is hívó szavad,
Most már tudom, hogy Isten Fia vala.
Bár az én bűnömre nincsen bocsánat,
Sebzett lélekkel is megyek utánad.'

Magdolna ránéz, látja a csodát,
Óh Kajafás, nézz rá, Ő megbocsát!
Csak menj utána, mert a mennybe visz,
Most már tudod, hogy meghalt érted is!

Hírek
Hírek

Az eredeti Magyar Himnusz - Hymnus


Ezúttal egy mindannyiunkat érintő, zenetörténeti szempontból is jelentős hírrel érkezünk. Nem véletlenül a mai napon.

Jómagam gyerekként a nyolcvanas években hallottam a Himnuszt a „szokásos” alkalmakkor, különböző iskolai és egyéb rendezvényeken (ahol egyáltalán elhangozhatott…). Élénken emlékszem arra, hogy már akkor felmerült bennem, hogy miért lehetséges az, hogy a mi magyar Himnuszunk amolyan gyászos-kesergős, panaszkodós hangulatú. Ellentétben a „nyugati” testvéreink nemzeti énekei (pl. olasz, német, francia, amerikai, stb.) amelyek pattogós, induló jellegű és szövegében is jellemzően határozottan kijelentő, deklaráló jellegű - nem kérlelő, szánakozó, „bocs, hogy élünk” hangulatú, ahogyan annak idején számomra a saját Himnuszunk tűnt.

Hála Istennek és azon állhatatos magyar honfitársainknak, akiket szintén érdekel Himnuszunk eredete, sorsa, alakulása - mára rendelkezésünkre áll az eredeti változat, amely a fenti kérdéseimre megnyugtató választ adott. Ugyanis többek között (ezzel most nem mondok újat) a magyar nyelvnek is megvan az a szépsége, hogy ugyanaz a mondat különböző sebességgel, más környezetben pontosan ellentétes értelművé válhat. Gondolj szüleidre, vagy párodra: hány féleképpen lehetséges azt a szót kérdezni, hogy „IGEN?” - ebből nem mindegyik hangsúly megnyugtató… :)

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Himnusz (Kölcsey versének címe: Hymnus) Erkel által komponált eredeti változatának „visszahozatalát” javasló Dr. Bencze Izabellával sikerült kapcsolatba kerülnünk. Közbenjárására kaptuk meg a mű keletkezését már több, mint 20 éve kutató, így a kapcsolatos történelmi tények és körülmények egyik legnagyobb tudású szakértőjétől, Somogyváry Ákos úrtól (aki nem mellesleg Erkel Ferenc szépunokája és egyúttal kiváló karnagy) az újra felvett, eredeti tempójú és hangszerelésű változatot, illetve engedélyt arra, hogy azt felhasználjuk és itt bemutassuk Nektek.

Dr. Bencze Izabella, mint jogász, felhívta a figyelmünket arra is, hogy Alaptörvényünk szerint Himnuszunk Kölcsey versére szerzett Erkel zene, amelyet a zeneszerző egy 1844-ben kiírt pályázatra komponált. A ma általunk ismert és énekelt Himnusz pedig egy 1938-ban Dohnányi Ernő által átdolgozott változat, vagyis Alaptörvényünk szerint is az eredeti Erkel zene a nemzeti imánk.

Álljon itt összehasonlításképpen a fent említett, eddig megszokott „lassú” változat és alatta az általunk az eredeti mű alapján készített felvétel.
Vedd észre a különbségeket:
• gyorsabb tempó
• harangszó az elején-végén (utalás a nándorfehérvári győzelemre, amely 1456. július 22. óta a törökök visszaverésének, Európa megvédőinek tiszteletére szól),
• az egyes szövegrészek közötti magyaros hegedűszólamok felemelkedő, magasztos futamai
• a fentiek összhatásaként pozitív hangvétel, bizakodó, előremutató és már nem könyörgő attitűd Hymnus eredeti változat

Előadja: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az István Király Operakórus, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint a közönség, 2019. június 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, Kölcsey Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat Erkel Ferenc általi megnyerésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Emlékkoncerten. Vezényel: Somogyvári Ákos karnagy.



Használjátok szeretettel, legyen ez egy új mantra számunkra, énekeljétek Ti is pozitív előjellel ezentúl!
Akit érdekel a téma, a blog oldalunkon részletesebben is foglalkozunk a Himnusszal.

Békés ünneplést kívánunk, Boldog Születésnapot Magyarország!

CSR.