


| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Városokon át, falvakon által
Ott halad Ő és telve csodákkal
a levegő: mert szökdel a sánta,
vakok ujjonganak a Napot látva.
Néma ajkon is örömdal zendül,
Halott, légy élő hideg verembül!
A csodatevőt kíséri, amerre
megy, lépdel a lába, betegek ezerje.
Tódul a nép, hogy ámuljon, lásson.
Úr a halálon! Úr az elmúláson!
Nevét a hír is szárnyára kapja
Tanítványai kicsiny csapatja
Boldog, hogy Benne urára tekinthet.
Úgy szereti és vezeti mindent!
Galilea fénylő ege alatt
Isten Fia halad, halad, halad.
... Valakit ott a Koponyák hegyére
kísér a nép. Száz sebből csorg a vére.
Ostormegtépte vállán durva fábul
Nehéz kereszt. A tömeg zajong, bámul.
Gőgös gúnnyal farizeusok nézik,
Vad poroszló hogyan sújt rajta végig.
Körültekint a lázas két szeme
Mintha keresne, mintha kérdene:
Hányan vele és hányan ellene?
Hányan vele? Fenn a kereszt alatt
viharvert, könnyes, árva kis csapat:
a tanítvány, akit szeret vala ...
Néhány asszony még ... zeng a kardala.
Hideg közönynek, hahotázó gúnynak,
Fekete földre véres cseppek hullnak.
Mit vétkezett, hogy így kell halnia?!
Szenved, szenved az Isten szent Fia!
Szenved, szenved az Isten szent Fia.
Ő ment az úton. Hátra nem tekintett.
Életet mentett, égi magot hintett,
s bár százak, ezrek léptek a nyomába,
tudta hova megy: fel a Golgotára.
Tudta, hányan maradnak el mögötte.
Azt kérdezik csak: uralkodni jött-e?
Ha nem, hát vissza, rettenve, ijedve.
Szenvedni Vele kinek volna kedve?
Tudta, hogy fenn, fenn a kereszt alatt,
csak egy viharvert árva kis csapat,
csak annyi lesz az, ami megmarad.
Isten Fia halad, mégis halad
ma is. Napfényben ... viharon keresztül ...
vad tengeren is hívó szava rezdül.
Élő, tengeren járó Péterek,
Hány riad vissza: Tovább nem merek!
Pedig tovább még a főpap elébe,
Hol rágalom tőrét döfik a szívébe,
Ki vele járt viharzó tengeren,
hány mondja most gyáván: Nem ismerem.
Tovább, tovább! keresztgyalázatot
hordva ki éri el a Golgothát?!
A könnyes, árva, viharvert csapatnak
Odaát pálmát és koronát adnak
fehér, hótiszta angyalseregek.
Kitárulnak a tündöklő egek.
Ujjongva zeng az örök hálaének.
De hányan lesznek, akik odaérnek?!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.