|
|
|
|
|
| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Emberek, kiket gúnyolnak, megvetnek,
Emberségükben a mélységbe vettetnek
Megbélyegezve élnek, lerántva a porba
Méltóságukon keményen taposva
Emberhez méltó életet nem élhetnek
Hisz nem Isten szemével méretnek
A kőszívek őket semmibe veszik
Magukhoz méltónak őket nem tekintik
Kisemberek lesznek, elnyomott létek
Kiknek száját nem hagyja el ének
S ha mégis szólnak, s van hozzá dallam is
Csak keserűség az, mely megszólaltatik
Csak suttogó igen, mely tőlük elfogadott
S véleményüknek nem adnak jogot
Hangos szóval ők nem szólhatnak
Elégedetlenségnek hangot nem adhatnak
Feszíti őket a tehetetlenség
A lelkeket maró félelemérzés
Tűrnie kell, bármennyire fáj
Óvnia kell éltét, gyermeke álmát
Gyermeke álmát, mely az egyetlen erő
Mellyel a valóság kicsit felejthető
Meg kell őriznie egy röpke kis mosolyt
Hogy kicsit feledhessék a zord valóságot
Pedig ők a szívüket is teljesen megnyitják
Hogy a szeretetüket megmutathassák
Remegő kezekkel, de két kézzel adják
Egyet remélnek csak, hogy elfogadják
De vannak emberek, kiknek a szíve túl kemény
Nem juthat közelébe semmilyen erény
Új eszközöket keresnek a megaláztatásra
Rágalmakat festenek házak ajtajára
Segíts a megalázottnak felemelkedni
Még akkor is, ha sorsából részt kell vállalni
Ha ketten álltok szembe a gyalázó kezekkel
Az ütés ereje is csak felével ér fel
Segíts a megbecsülését visszaszerezni
Remegő kezéből az ecsetet vedd ki
Fesd újra az ajtót, hited erejével
Hófehér festékkel, Jézus nevével
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
