|
|
|
| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Amíg kinn éltél a nagyvilágban,
az áldott napfényben, szabadságban,
az út széles volt és te futottál,
az akadályokon átugrottál,
és végül – rács mögé jutottál!
De más a világ rács mögül nézve,
eltöprengve, sok mindent felmérve,
a döntéseket újragondolva,
a bajokért nem mást okolva,
már az érthetetlent is megértve
nagy a kérdőjel: vajon megérte?
A rácson belül rájön az ember,
hogy nem győzi lelkiismerettel:
itt nincs hová elfutni előle,
fölülni a rohanó időre,
itt a percek is megszólalhatnak
és olyasmit is elmondhatnak,
amit meghallgatni nagyon nehéz!
A magasságból nyúl feléd a KÉZ!
A régi, átkozott okoskodás
csődöt mondott. – Innen valami más,
jaj, egészen más kezdődik el:
szívvel-lélekkel figyelni kell!
Mintha vakság után újra látnál,
vagy éppen most olvasni tanulnál,
úgy lapozz bele a Bibliába!
Elhiheted, nem teszed hiába,
mert hidd el, nem mesekönyv vagy regény!
Az olvasott szókkal Isten beszél!
És ha meg tudod alázni magad,
hozzád szól: új élettanácsot ad!
Annak, ami volt, el kell tűnnie!
Bűneidnek megsemmisülnie!
Amire magadtól nem vagy képes,
megláthatod: Isten mit visz véghez!
Az Övé az a halk és szelíd Hang,
amelyre eddig nem figyeltél!
A magad csinálta zaj gonoszság,
hagyd, hogy mielőbb elfújja a szél!
Ha a szent Szél fúj, benned csend legyen!
Kérd, hogy hinni tudj, s új ember leszel!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
