|
|
|
| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Azt hitte, ő már tántoríthatatlan!
Hogy Mesterét a sírig el nem hagyja,
hogy életét örökre neki adja:
Óh, mily kevélyen s lángolón fogadta!
De a kísértés első viharában
a gyászos éjen mégis megtagadta!
Azt hitte, ő már hívebb mint a többi,
erőt a Sátán nem vesz többé rajta.
Kőszikla ő, s bár pokol vésze zúghat,
hűségét semmi meg nem ingathatja.
És jött az éj, a borzasztó, az átkos ...
s ő Mesterét háromszor megtagadta.
S egyszercsak ... hátranéz a drága Mester.
Szelíd szemének fénye könnyben égett,
s a hűtlen Péter feljajdul zokogva.
Olvad a szív, a kérges és mogorva,
az érdek és az önzés semmivé lett.
Hát így mit ér, hát így mit hoz az élet?!
Csak ezt az órát meg ne érte volna
És hullt a könny ... a legszentebb, mi hullhat:
a bűnbánatnak tiszta drágagyöngye.
Aranyszínűvé vált a föld göröngye,
az égbolt is más csillagfényben égett,
és - fordulóhoz ért egy emberélet!
S az, ami eddig csak méregpohár volt
csodák csodája - ontja már a mézet.
S ez mind azért, mert némán, megbocsátón
a drága Mester - egyszer hátranézett.
Óh, én is hittem - semmi meg nem ingat,
hűségem szentebb minden földi vágynál,
erősebb minden földi köteléknél,
nem áll meg többé sírnál és halálnál.
Hittem, hogy Krisztus mindenem a földön,
szerelmem még a tengernél is mélyebb,
Ő nékem Út, az Igazság s az Élet,
nagyobb kincs minden csillogó aranynál,
drágább mint minden cél, mint minden álom,
drágább a Mester, drágább - önmagamnál!
Hogy Övé lettem sírig, mindörökre,
Óh, - én is százszor esküvel fogadtam
és a futásban mégis elmaradtam.
Szent eskümet - óh, hányszor elfeledtem,
s hű Mesterem - de sokszor megtagadtam!
S hogy mostan mégis ott járok nyomában,
nem vitt erőszak, semmiféle kényszer.
Csak - Ő rám nézett szép, szelíd szemével
és szívem összedobbant a szívével!
Mert kőszívemnek elzárt börtönébe
nem juthatott be semmi más igézet,
csak az rázott fel, az teremtett újjá,
hogy hűtlenségem átkos éjjelében
a drága Mester egyszer - hátranézett.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
