|
|
|
| Előadó: | Keresztény dalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Emlékszem: Kemény bilincsbe verten,
bénultan ültem a hideg kövön.
Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem,
ijesztő csend kietlen börtönöm.
Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadt
valami bennem. Életvágy talán.
S akkor... szerettem volna összetörni
bűnt és bilincset börtönöm falán...
Neki az ajtó rozsdamart vasának
sámsonkarokkal! Ki a fényre! ki,
ahol szabad mezők ujjongva várnak,
s ahol az élet szent magvát veti!
Néha. És máskor rémek. Megremegtem:
a szívemen kemény, hideg marok.
Egy síron túli hang titkos hívása:
'Jöjj! Jöjj Barabás!' - Nem! Nem akarok!
'Barabás!' Hah, már nem a rém hívása.
Ezer torokból tör ki: Ó, elég!
Ez a halál! Jön értem. Sírom ássa
és nem kiálthatok felé: Ne még!
Most! Súlyos léptek... fegyver csörrenése...
csikordul a zár... szoborrá meredt
minden tagom... egy érdes hang: 'Barabás,
szabad lettél. Le a bilincseket!'
Először mint egy álom. De lehullnak
mégis. Tántorgó lábaim előtt
kitárt kapu áll. Ott kinn vár az élet.
Rám vár. Előre! Hadd köszöntsem őt!
Merre? Hová? Nagy céltalan örömmel
rohantam, mígnem bősz tömegbe vitt,
zúgó tömegben torpant meg a lábam.
Pilátust láttam, népem véneit...
S ott állt egy ember: nagy, szúró tövissel
megkoronázott, véres, tört alak.
Vállán vörös palást, kezébe nádszál.
Hogy le nem roskad annyi kin alatt!
Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem:
szelíd, egészen más, mint én vagyok.
Arcán csend, nyugalom. Megtört szemében
valami földöntúli fény ragyog.
Ki ez az ember? Megkövülten állok.
Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett?
Valaki szól: 'A Názáreti Jézus.
Őt feszítik meg Barabás helyett.'
Oly hosszú út vezet a Golgotára...
Én végigjártam. Két lázas szemem
odatapadt vonagló alakjára,
ott égett minden gyilkoló szegen.
És nem tudtam többé levenni róla.
A szemek fénye... az a szent ajak...
a hulló vér... Múlott a perc, az óra.
Felejthetetlen percek és szavak.
A szívemen gigászi nagyra nőttek
láttán kemény, hideg gránithegyek:
Helyettem! Énhelyettem! Énhelyettem!
Hogy én éljek, hogy én szabad legyek!
Mikor utolsót vonaglott a teste,
mikor már minden elvégeztetett,
mentem alá a gyász hegyéről én is.
- S ölbe vettem egy síró gyermeket...
Megsimogattam... lázadó kezemmel,
mely azelőtt csak gyilkolt és rabolt.
S akkor tudtam meg, hogy Barabás meghalt.
Az ő testét fedi a sziklabolt.
Már csak szeretni, simogatni vágytam,
haladni csendesen, mint Ő haladt,
aki helyettem roskadt le a porba
Golgota utján a kereszt alatt.
Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem!
Ez a szó zengi át életem.
- Napfény gyanánt ez tündököl felettem,
s ez nyitja meg a mennyet is nekem.
'Ki az? Ki zörget?' - kérdik majd. 'Barabás,
aki helyett a Krisztus vérezett.'
S kitárják akkor ujjongó örömmel
a gyöngykaput fehér angyalkezek.
A 2017-ben nagy sikerrel bemutatott Álomutazó című családi mesemusical a megújult Erkel Színház repertoárjában tér vissza idén decemberben, a szereplők közt pedig újra láthatjuk Szabó Győzőt és Stohl Andrást, továbbá ezúttal is ismert sztárok lépnek színpadra a darabban, mint –
mások mellett - Nagy Sándor, Serbán Attila, Vágó Bernadett, Csonka András, Auksz Éva, Vágó Zsuzsi, illetve Puskás-Dallos Bogi és Puskás-Dallos Péter.
Egy nem is olyan távoli jövőben, amikor csak a hatékonyság számít, a legnagyobb bűn, ha az időnket az álmodozásra vesztegetjük. Az Álomutazó hősei most visszatérnek, hogy egy lenyűgöző kalandra hívjanak mindenkit, melyben a varázslat és a szeretet összefonódik, és a legrejtettebb kívánságok is valóra válhatnak.
A történet egy olyan világban játszódik, ahol nincsenek álmok
A történet főhőse, Tomi egy olyan világban él, ahol nincs mézes tej, pihe-puha ágynemű, se alvósállat. De legfőképpen álmok nincsenek. Hatékonyan működik viszont Tomi sztártudós apukájának találmánya
az „agyturbó”, ami már rég elfeledtette az emberiséggel a meghitt együttlétet, a pihenést, az alvást és az álmokat.
Tomi és barátja, a Bárány azonban akcióba lendülnek, hogy bebizonyítsák: az alvás és az álmok igenis fontosak, és hogy a rémálmoktól sem kell félni.
A mesemusicalt Vinnai András írta, a dalok szövegét Orbán Tamás, zenéjét Rakonczai Viktor jegyzi. A darabot – csakúgy, mint az ősbemutatót – az Erkel Színházban Juronics Tamás állítja színpadra rendezőként és koreográfusként is egyaránt.
A szereposztást bejelentő film a mesterséges intelligencia segítségével készült
Ilyet színház eddig még soha nem tett, így az Erkel Színház ezzel is úttörő szerepet vállal a színházi innováció történetében. A választás nem csupán technológiai újítás, hanem szimbolikus gesztus is, tökéletesen illeszkedik az Álomutazó világához, ahol a mesterséges intelligencia uralja az élet minden pillanatát, és még a pislogás is hatékonyságellenes bűntettnek számít.
- Megadtuk magunkat ennek a kortárs trendnek – ahogy a történet világában is központi szerepet kap az AI, úgy mi is fontosnak tartottuk, hogy a bejelentést ezzel az eszközzel valósítsuk meg. Soha egyetlen színház sem jelentette még be a szereposztását AI által készült filmen keresztül, így most az Erkel ismét egyedi és úttörő megoldással lepte meg a közönséget - hangsúlyozta Szente Vajk.
Bemutató: 2025. december 19.
Szereposztás:
Bárány: Szabó Győző, Serbán Attila
Apa: Stohl András, Nagy Sándor
Anya: Vágó Bernadett
Nagyokos: Csonka András
Cosinus: Auksz Éva
Álomkészítő Rém: Kecskés Timi
Álomkészítő Idill: Vágó Zsuzsi
Álomkészítő Vigyor: Péntek Fanni
Reklám Marcsi: Puskás-Dallos Bogi
Reklám Marci: Puskás-Dallos Péter
Fotó: Erkel Színház
