dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Keresztény dalok: A fa

A fa

Büszkén magasodik az a fa, amely én vagyok
Elég ha vizet kapok és a nap rám ragyog
Gőgős vagyok, kevély és szívtelen
Azt akarom, hogy a szél vagy a nap csak az enyém legyen

Választanom kell hát, melyik a fontosabb
Az esőt fakasztó szél, vagy a meleg nap
A szél kéjjel hívott, légy életem része
A nap csak csendben nézett, de én nem vettem észre

A széllel a kéj milyen mámorító
A nap melege pedig csak izzasztó
Végül úgy döntök a szél kell nekem
A napot pedig ezentúl megvetem

Élvezem ahogy a szél játszik velem
Felkapva levelem az égig emel
A nagy forróságban körültáncol engem
A napot elfújja, távol tartja tőlem

De aztán a szélben csalatkoznom kellett
Tomboló vihart hozott tápláló víz helyett
Áztam, fáztam, ágaim letörtek
A jég szilánkjai mérgesen gyötörtek

Hívtam a napot, gyere vissza hozzám
A sugaraidat újra fordítsd rám
De a nap messze volt, nem hallotta szavam
Nagy szomorúságomban magamra maradtam

Magamba nézve elgondolkodtam
Eddigi életemben rossz úton jártam
Akármit tettem, akármit akartam
Mindig csak egyre, magamra gondoltam

Rá kellett jönnöm, bűnben éltem eddig
Így nem juthatok el soha a mennyekig
Hiába magasodnak felfelé ágaim
Szeretet nélkül kihunynak álmaim

Akkor aztán újra, csendben, szelíden
A napot szólítottam, hogy vezessen engem
Éltem kárhozat volt, de most újjászülettem
Töltse be a szívem, meleg szeretettel

Megbocsátó napom ott termett előttem
Nem mondott semmit, de most már értettem
Bűneim gyökerét meggyógyította
Életem értelmét így megmutatta

Így lett belőlem csodálatos fa
Amelynek gyökerét a szeretet táplálja
Visszajött a szél is, de már csak mosolygott
Láttam akkor rajta, hogy elgondolkozott

Hírek
Hírek

Az eredeti Magyar Himnusz - Hymnus


Ezúttal egy mindannyiunkat érintő, zenetörténeti szempontból is jelentős hírrel érkezünk. Nem véletlenül a mai napon.

Jómagam gyerekként a nyolcvanas években hallottam a Himnuszt a „szokásos” alkalmakkor, különböző iskolai és egyéb rendezvényeken (ahol egyáltalán elhangozhatott…). Élénken emlékszem arra, hogy már akkor felmerült bennem, hogy miért lehetséges az, hogy a mi magyar Himnuszunk amolyan gyászos-kesergős, panaszkodós hangulatú. Ellentétben a „nyugati” testvéreink nemzeti énekei (pl. olasz, német, francia, amerikai, stb.) amelyek pattogós, induló jellegű és szövegében is jellemzően határozottan kijelentő, deklaráló jellegű - nem kérlelő, szánakozó, „bocs, hogy élünk” hangulatú, ahogyan annak idején számomra a saját Himnuszunk tűnt.

Hála Istennek és azon állhatatos magyar honfitársainknak, akiket szintén érdekel Himnuszunk eredete, sorsa, alakulása - mára rendelkezésünkre áll az eredeti változat, amely a fenti kérdéseimre megnyugtató választ adott. Ugyanis többek között (ezzel most nem mondok újat) a magyar nyelvnek is megvan az a szépsége, hogy ugyanaz a mondat különböző sebességgel, más környezetben pontosan ellentétes értelművé válhat. Gondolj szüleidre, vagy párodra: hány féleképpen lehetséges azt a szót kérdezni, hogy „IGEN?” - ebből nem mindegyik hangsúly megnyugtató… :)

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Himnusz (Kölcsey versének címe: Hymnus) Erkel által komponált eredeti változatának „visszahozatalát” javasló Dr. Bencze Izabellával sikerült kapcsolatba kerülnünk. Közbenjárására kaptuk meg a mű keletkezését már több, mint 20 éve kutató, így a kapcsolatos történelmi tények és körülmények egyik legnagyobb tudású szakértőjétől, Somogyváry Ákos úrtól (aki nem mellesleg Erkel Ferenc szépunokája és egyúttal kiváló karnagy) az újra felvett, eredeti tempójú és hangszerelésű változatot, illetve engedélyt arra, hogy azt felhasználjuk és itt bemutassuk Nektek.

Dr. Bencze Izabella, mint jogász, felhívta a figyelmünket arra is, hogy Alaptörvényünk szerint Himnuszunk Kölcsey versére szerzett Erkel zene, amelyet a zeneszerző egy 1844-ben kiírt pályázatra komponált. A ma általunk ismert és énekelt Himnusz pedig egy 1938-ban Dohnányi Ernő által átdolgozott változat, vagyis Alaptörvényünk szerint is az eredeti Erkel zene a nemzeti imánk.

Álljon itt összehasonlításképpen a fent említett, eddig megszokott „lassú” változat és alatta az általunk az eredeti mű alapján készített felvétel.
Vedd észre a különbségeket:
• gyorsabb tempó
• harangszó az elején-végén (utalás a nándorfehérvári győzelemre, amely 1456. július 22. óta a törökök visszaverésének, Európa megvédőinek tiszteletére szól),
• az egyes szövegrészek közötti magyaros hegedűszólamok felemelkedő, magasztos futamai
• a fentiek összhatásaként pozitív hangvétel, bizakodó, előremutató és már nem könyörgő attitűd Hymnus eredeti változat

Előadja: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az István Király Operakórus, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint a közönség, 2019. június 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, Kölcsey Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat Erkel Ferenc általi megnyerésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Emlékkoncerten. Vezényel: Somogyvári Ákos karnagy.



Használjátok szeretettel, legyen ez egy új mantra számunkra, énekeljétek Ti is pozitív előjellel ezentúl!
Akit érdekel a téma, a blog oldalunkon részletesebben is foglalkozunk a Himnusszal.

Békés ünneplést kívánunk, Boldog Születésnapot Magyarország!

CSR.