|
|
|
| Előadó: | Riddler |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Riddler |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Fény, ez kell, mint a léthez az oxigén,
El kell, hogy veszítsd, hogy biztosan tudd mit ér.
Pár ember, pár érzés mi kilóg a sorból,
Mi felébreszt a világ okozta sokkból.
Mondd jól vagy, nincs semmi baj,
Pár őszinte kérdés, mi könnyen áthidal
Egy szakadékot, túlparton a világosság,
Ők megmondják, ha nem tudod, hogy vajon mi vár most rád.
Öröm, ölelés, örök önzetlen szeretet,
Kérdésemre mindig őszinte felelet,
Mit adnak a szülők, a testvérem, a szerelmem,
Barátok kikből kevés van, de nem kell több,
Mert bejött az, hogy rendbejött minden,
Ha ott voltak mellettem, mert már hittem
Sok mindenben és csalódtam is rengeteget,
Összekuporodva sírtam, az álmom nem engedett.
Nem tudom otthagyni a gonosz, sötét rengeteget,
Anyu segíts! kiáltottam, s máris keltegetett.
Magához ölelt, csitított, megnyugtatott.
Tisztelem, akár Édesapám, ki eljuttatott
Idáig, mindig megadta, mire szükségem volt
Jelenléte helyett engem szeretete kárpótolt,
A távolból tudtam, mindig csak ránk gondol,
Az otthon melege megvéd, ha kint vihar tombol.
Refrén 2x:
Hogy láss a sötétben fény kell, mit érzel,
Ő irántunk soha ne feledd, bármit érsz el,
Hiányuk csak akkor van, ha már nincsenek,
Akik őszintén szeretnek, hidd el, ők a mindened.
Egyetlen testvérem, most hozzád szólok,
Jól ismersz tudod, nem vagyok szónok.
Sokszor nem mondok ki valamit, de most nincsenek tabuk,
Ugyanúgy szeretlek téged is, mint Aput és Anyut.
Mindenki aludt, de én ébren voltam, mert féltem
Az árnyaktól, suttogva kértem,
Hogy hadd bújjak hozzád, mert biztonságot adtál,
Már akkor is, mint most is önzetlenül.
Földre kerül az ember, olykor teljesen elgyengül,
De a szerelem új reményt ad, újra fellendül.
Köszönöm kedvesem, kit Isten nekem teremtett,
Tudom én vagyok, ki nagyon sokszor szelet vet,
De vihar helyett napsütéssel válaszolsz,
Elviseled hibáim és szerelmesen átkarolsz
Olyan vagy, mint én, ez az oka a sok ellentétnek
Téged és engem nagyon kevés ember érthet
Meg, a lényeg, hogy szeretsz, én is szeretlek
S örökké ott leszek minden bajban melletted
Barátaim, kik kölüncök, mint én
Ti is vezettek a sötétben, hogyha többé nincs fény,
Ki vagyok én? ti megmondjátok, mert jobban tudjátok,
Mint én saját magamról
Ha majd harang szól nekem, tudom kik lesznek ott,
Tudom ki...ki életembe fényt hozott.
Refrén 2x:
Hogy láss a sötétben fény kell, mit érzel,
Ő irántunk soha ne feledd, bármit érsz el,
Hiányuk csak akkor van, ha már nincsenek,
Akik őszintén szeretnek, hidd el, ők a mindened.
Hidd el ők a mindened...ne engedd el őket, ne bántsd őket...vigyázz rájuk...vigyázz rájuk!
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
