|
|
|
Én tartom magam annyira, hogy ne hallgassak másra
És tudok nemet mondani a bűnös csábításra
A szemedbe hazudok, de védelek a hátad mögött
Az őrangyalod vagyok és elűzöm az ördögöt
Nappal a poklokat járom, de este ott már nincs hely
Este hagyom, hogy kifossz, hogy megverj és meglincselj
Este hagyom, hogy szeress, hogy eggyé váljál velem
Hogy nevess, hogy érezd a testemen a kezed
A sorsom az, hogy minden éjjel eljárjam a táncot Hogy minden nap újra a vállamra vegyem a láncot
Hagyom hogy megfeszíts, hogy elveszíts
Hogy ne higgyél bennem ez már úgysem az én lelkem
Utolsó érintéseddel szállok egyre feljebb
Az ajtód előtt állok, de nem mondod gyere beljebb És kint a sötétben az árnyak életre kelnek
Gyere lépj be a kapun ha az álmok érdekelnek
Refrén kétszer:
Amíg alszol, addig én ébren vagyok
Amíg álmodsz, addig érted meghalok
Amíg nevetsz addig én könnyeket keresek
Ha küzdeni kell küzdök, ha meghalsz én is elesek
Noryka szóló:
Az én utam hosszú még ,kísér sok emlék kérlek ne félj érted meghalnék
Az én utam hosszú még kísér sok emlék kérlek ne félj érted meghalnék
Ez az élet, de te ne is védekezz
Minden nap egy újabb háború
Hogy elismerést szerezz én meg fentről nevetek Mert látom a terepet, ahogy hazudnak csalnak és Játsszák a szerepet. Csináljak pénzt?
Na persze nekem élet kell, hogy megint gazdagabb legyek
Egyre több lélek kell, de te vagy számomra az első
Mégha nem is akarod, én mindig veled vagyok
Hidd el hiába tagadod nekem vallasz
Amikor ébredsz és amikor fekszel
Amikor a lelkiismereteddel verekszel
Amikor nem tudsz dönteni és csábítóbb a rossz Amikor a bűn a jónál jóval jobban lázba hoz
Ha nem hallgatsz rám, akkor meghalok újra
Por és hamu, ennyi volt egy angyal útja
De ha benned legalább egy kis szikra ég
Akkor minden nap újra megnyílik az ég
Refrén kétszer
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
