|
|
|
| Előadó: | Riddler |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Riddler Sass Jordan |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1:
nézd a srácot ahogy ül,arcát kezébe temetve
minden érzésből egy számot,de ezer ötlet rég elvetve
mire 100 meg valósul,a múltja 100 hegyes karót szúr
a jövőbe,de ugyanakkor ezzel táplálja a dalokat
egy albumot,egy hal ugrott a víz fölé,1 pillanat
a csobbanás élménye mi megéri a kín hadat
irgalmat nem ismerő emlék mi lassan közhely
szánalmat már nem kér,akkor inkább temessétek földdel
röhej egyeseknek tudja,mi másoknak a támasz
erőt ad és elvesz,olykor a kérdésben a válasz
árassz vádat ellene,legkisebb gondja is nagyobb
hogy érdekelje ki mit mond róla,és ki mit hallott
mert karcolások lesznek mindig,de a felszínt sértik
de vigyázz ha ő visszaüt,az tényleg fáj és vérzik
értik akik értik,aki nem,majd egyszer fölnő
és felfogja miért mondták sokan,ez a srác egy költő
refrén:
pár sor,pár szó,pár szópár,jópárszor már
tettem mit mások mondanak
ez én vagyok,a dalok pedig oldalak
egy kötetben,egy album,nincs séma,ez az egész kötetlen
egy vers,egy érzés,egy válasz,egy kérdés
egy szöveg,egy üzenet, pár biztos lépés
egy cél felé,van ki félrelép,egy életkép
mit megőriz most, ez a felvétel épp
2:
Börtön neki egy nagy rét is,az elme teremti a rácsokat
a toll imádata nem fétis,neki mégcsak nem is áldozat
bár sokmindent feladott már,egy dologért cserébe
nézz a szemébe,már annak örül,ha egyedül te érzed
amit ő,egy kavics egy kő mit a tóba dobsz
de ne azért hogy utánozd,vagy ne azért hogy szórakozz
a holtakhoz is szólt már,ők is rá figyeltek
de ti nem, felétek már néma, hihettek
akármit,ő tudja az övé egy saját hit
ne is kérdezd erről,ha nagyon akarod találd ki
úgysem válaszol,csak rád néz,tekintete kúszik
tovább az égre, a jelenen és jövőn át a múltig
egy útig,min már végigment ezerszer
mindig azt mondta csak most utoljára ezegyszer
tényleg így gondolja,az más kérdés hogy sikerül
vagy nem? a végén úgyis minden kiderül
refrén
3:
egy verseskötet,mi a füleden keresztül az agyra hat
ki vak nem látja,ki érzi mint a kínai nagyfalat
észleli az űrből is,a receptorok válaszolnak
lesújtanak az elmére mint a gyenge mára holnap
fáradt horpadt szemgolyókkal elmereng a srác is
hogy jó lenne már a fotelből lábraállni máris
de bénult a fázis,a mutatók megállnak
holtpont születik,mint mikor a szülők elválnak
vádak mik többé őt nem érdeklik
fájnak de már megtanulta élvezni
mint mostmár mindent,örömöt és fájdalmat
szánalmat,vagy elismerést mit az arcok átadnak
váratnak páran,de nincs több időm erre
hogy megint mások mondják meg,mikor,hogy és merre
induljak, inkább vezéreljen indulat
és ösztönök,majd én eldöntöm mit kinek köszönök
refrén
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
