|
|
|
| Előadó: | Riddler |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Riddler Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Riddler:
van valami a levegőben,pedig a nap sincs még lemenőben
mégis elememben vagyok,kezdj velem bőven
van energiám,és ezernyi tartalékom
lehet csicska vagyok,mégis te vagy aki szart marékol
leköpsz aztán lenyalod rólam a csulát
ezt hívják magyarázkodásnak,mint szulák
az ektiviben, elviszik okosba
sok ostoba a fénynek van pár zsoldosa
sok sötét arc ellen,ha kell marj engem
eskü néha élvezem,hisz tudom nem kell féltenem
a világom tőlük,hisz biztos rács mögött állok
azt hiszik bezárva,közben ők a foglyok
én meg nézem kívülről,én,ja én a smasszer
én a köcsög,aki éjjel a pofádba világít
a lámpával,sőt ha méltatlankodsz fejbe is basz
de ne hidd azt,hogy a divathívő csak vetít,a faszt!!!
mondtam már néhányszor,miért kell még százszor?
elég volt a sétából,mától forma1-es a tempó
mint barrichello,schumi árnyékából lépett ki
miért ez ki? kérded hallod jó ez a srác
az albuma annyiba kerül mint egy bláz de inkább letöltöm,
kurva anyád én meg letörlöm a vigyort az arcodról
fars kombó amit nyomatsz,engem nem érdekel hol laksz
csak lássalak meg valahol,na akkor tényleg foshatsz
tolatsz egyből hogy jajj te nem,meg minek a beef?
nekem az életem ez,te barmolod,mégis engem szidsz
há' hogyvanez???
Refrén(Fankadeli):
köd helyett fény halál helyett élet
két véglet de egyszer mindenki téved
aztán sírásra ébred másikat hibáztatva
én kimásztam a bajból ezért imádkoztam
köd helyett fény halál helyett élet
két véglet de egyszer mindenki téved
aztán sírásra ébred másikat hibáztatva
én kimásztam a bajból ezért imádkoztam
Fankadeli:
én vagyok a balhés gyerek
mert jókora majrét merek csinálni
a hátam mögött fröcsögsz pedig egy
dögös beat helyett csak zörögsz
a fény az éjszakában az egyetlen szószóló egy néma bálban
a békét vártam és várom de véres minden lábnyom
ahogy számos várrom szerte a világban
sebeimet nyalogatom senki sem hibátlan
én sem de résen lenni hasznos mikor a felismerés mardos
hogy valóban egy fehér patkány vagy trójai falóban
azthiszem újra megvadultam mint hajdanán
elismerés után kajtatván butaságba ütközve
angyalok arcát a pokolba tükrözve magyarország
mindig is trükközve szivatta magát
élettel éltette a halált de most a fény magáratalált
Refrén(Fankadeli)
Riddler:
vágod haver?látom csak úgy mondod hogy fogod
mint én a torkod,legalább tudnád kinek a faszát szopod
nem érdekli a nyomorod,mégcsak nem is a rokonod
mégis úgy tömöd pénzzel mint falun a libát
bennem a hibát keresed,közben istenítesz egy szemetet
a kezed felteszed,nyomják a szart, mert te megveszed
mert ez a trend,meg megmondta a nagyokos is a fórumon
majd azt nézd meg élőben az összeset pofán hogy rúgom
Refrén(Fankadeli)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
