|
|
|
| Előadó: | Chicago (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fred Ebb |
|
John Kander |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Letépett ő egy szál rózsát!
Csak kézbe vette és félre tette,
De a rózsa szúrt és ő rosszul járt!
Pukk! Hat! Nyissz! A-A! Ciceró! Lipschitz!
Liz:
Tudod amikor valaki a kis szokásaival a sírba visz
mint Burni
Burni szerette a rágógumit,
de nem rágni pukkasztani!
Egyik nap megyek haza
totálisan sík ideg vagyok
és elvárnék egy kis együttérzést.
Bemegyek, fekszik az ágyon és rágózik.
Mit rágózik? Pukkaszt.
Mire én:
- Ha még egyszer pukkasztasz...-
ÉS PUKKASZTOTT!!!
Na, akkor én levettem a puskát a falról,
És leadtam neki két figyelmeztető lövést…
Egyenesen a fejébe!
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Letépett ő egy szál rózsát!
Csak kézbe vette és félre tette,
De a rózsa szúrt és ő rosszul járt!
Annie:
K.B két éve megismertem Asaciel Youngot Salt Lace Cityböl
Azt mondta, hogy nőtlen, így hát rögtön egymásba szerettünk.
Jaj, nagyon szépen éltünk.
Ő reggel elment, este hazajött én töltöttem neki egy pohár italt
És aztán megvacsoráztunk. Olyan volt az életünk,
Mint két és fél szoba mennyország! És akkor megtudtam:
Nőtlen? Egy frászt! HAT FELESÉGE IS VOLT!!! Mormon volt a lelkem...
Aznap este is... Hazajött, én töltöttem neki egy pohár italt, mint rendesen…
Csak hogy, vannak olyan pasik AKIK NEM BÍRJÁK AZ ARZÉNT!
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Letépett ő egy szál rózsát
Élőben nulla, így vérbe fúlva
Hogy csúnya hulla, így most már jó!
June:
Szóval! Állok a konyhában, és éppen tálalom a csirkét vacsira.
Ahogy az egy rendes háziasszonyhoz illik.
Amikor beront a férjem. Egy merő féltékenységi rohamban.
"DUGSZ A TEJESEMBERREL!" Ordítja...
"DUGSZ A TEJESEMBERREL!"
És aztán, beleszaladt a késembe... BELESZALADT A KÉSEMBE, VAGY TÍZSZER!!!
Csak kézbe vette és félre tette,
De a rózsa szúrt és Ő rosszul járt!
Hunyák:
Mit keresek, én itt?
Azt mondják, hogy a híres Lakem le fogta, a férjemet én meg lecsaptam a fejét.
De nem igaz, én...én...én ártatlan vagyok.
Nem tudom, miért mondja Uncle Sam, hogy én tettem.
Próbáltam a rendőrségen megmagyarázni, de nem értettek meg...
June:
Igen, De te tetted?
Hunyák:
A-A! NEM BŰNÖS!!!
Úgy kellet néki, úgy kellett néki!
Letépett ő egy szál rózsát!
Csak kézbe vette és félre tette!
A rózsa szúrt és ő rosszul járt!
Velma:
Húgommal Veronicával volt egy jó kis lokál számunk.
És a férjem, Charlie is velünk turnézott!
A számnak az volt a vége, hogy meg csináltunk húsz ugrást,
Rettentő gyorsan. Cigánykerék, flip-flap, szaltó, dupla szaltó!
Szóval így, egyiket a másik után!
Azon a bizonyos éjszakán éppen a Ciceró hotelben voltunk.
Hárman üldögéltünk a szálloda-szobában.
Kicsit piáltunk, hülyéskedtünk, meg minden.
Aztán elfogyott a jég. Mire én lementem, hogy hozzak.
Visszamegyek, kinyitom az ajtót, hát mit látok:
Charliet meg Veronicát, amint épp egy új számot gyakorolnak:
A 17-ES PÓZ. FRANCIA-SPÁRGA!!! Esküszöm, hogy sokkot kaptam!
Tisztára fekete lett előttem a világ! Semmire sem emlékszem!
Csak amikor már a vért mostam le a kezemről…
Akkor döbbentem rá: "Te jó isten! EZEK MEGHALTAK!"
Úgy kellett nekik! Úgy kellett nekik!
Letéptek ők egy szál rózsát!
Élőben nulla, így vérbe fúlva
Két csúnya hulla, így most már jó!
Úgy kellett nekik! Úgy kellett nekik! Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Letéptek ők egy szál rózsát! Sok sanda férfi oly rosszul járt!
Élőben nulla, így vérbe fúlva Így lett a tangó, egy cella tangó!
Két csúnya hulla, így most már jó Még vár a smasszer a kulcslyuknál!
Mona:
Úgy szerettem Ali Lipshitzet, hogy arra nincs is szó!
Igazi művész volt, érzékeny, finom ember… Egy festő.
De lelki zavarokkal küzdött szegény...
Folyton kereste önmagát!
Minden este el is ment, hogy megkeresse,
de nem önmagát találta meg.
Hanem Jennyt, Maryt, Junyt… meg THOMAST.
Egyik reggel is épp ezen… vitatkoztunk.
Ő borotválkozott, én KÖZBEVÁGTAM!
A ROHADÉK!!! A ROHADÉK!!!
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Sok sanda férfi oly rosszul járt
Így lett a tangó, egy cella tangó
Még vár a smasszer a kulcslyuknál
Úgy kellett neki! Úgy kellett neki!
Sok sanda férfi oly rosszul járt
Ő lett a vesztes, a sírkeresztes!
Fekete földben egy árok vár!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
