|
|
|
| Előadó: | Jézus Krisztus Szuper Sztár |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Tim Rice Andrew Lloyd Webber Lloyd-webber Andrew Rice Timothy Miles Bindon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Még annyit mondanék, ha eljő az út,
Vedd vissza e bűnös italt, már nem kívánom,
fáj, úgy éget. Érzem, tudom, megváltoztam,
Nem vagyok már csalhatatlan,
mint a kezdetnél, ott, az ihletnél.
Lehet, csupán elfáradtam, rosszul látom,
30 évnek tűnik három 30 év,
és mind oly hiábavaló!
És mégsincs vége, megteszem, mit ő rám szabott,
végig kitartok, bár gyűlölnek majd,
ütnek-vernek, s fához szegeznek.
Ismerni kell, ismerni kell Istent
Ismerni kell, ismerni kell Istent
Ezt vágytam én, ezt kértem én, csak ezt
Ezt vágytam én, ezt kértem én, csak ezt
Mért kell meghalnom?
Hirdettem-e azt hogy minden előtt én vagyok?
A szavaim s a tetteim tán tagadták a jót
Ismerlek már, ismerlek én, Uram
Ismerlek már, ismerlek én, Uram
Megláttalak, megláttalak, Uram
Megláttalak, megláttalak, Uram
Halál után jutalmam mondd, lesz majd?
Halál után jutalmam mondd, lesz majd?
Ismerlek már ismerlek én Uram
Ismerlek már ismerlek én Uram
Miért kell meghalnom
Oh, mért? Oh, mért kell meghalnom?
Bizonyítsd be azt,hogy nem hiába ölnek meg
Mutasd meg csak egyszer mindent tudó szellemed
Mondjad el, hogy mi az amiért én meghalok
Tudjam azt, hogy hol, hogy mikor s azt is, vajon hogy
Jól van... hát meghalok! Oh nézd! Oh nézd hogyan halok!
Nézd, nézd, nézd! Nézd, hogy pusztulok! Nézd hogyan halok!
Lásd nem harcolok
Túl fáradt vagyok
30év vagy 90 volt
Már nem is tudom, fel kell adnom, befejezem amit kezdtem,amit kezdtél
Mert nem én kezdtem
Isten hatalmad nagy
És tiéd az akarat
Jöjjön hát a méreg pohár
Üss meg törj meg ölj meg engem
Szegezz fához végy magadhoz
Most még meg nem gondolom..
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
