


| Előadó: | Kamikaze |
|---|---|
| Album: | Tragikomédia |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 3:15 |
| Szövegírók: |
Busta Funk Lakatos Róbert Árgyó Péter Kordik Zsolt Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magic World Media Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Busta:
Héééj! Hölgyeim és uraim! Ez itt a Kamikaze 2-0-0-5.
Az a státusz, mikor a King Konggal indulok a hakniba,
a feszültséget oldjuk majd egy medencés partyba.
A Kamikaze keménymag, üvöltve tombolnak,
egyszerűen jól érzik magukat.
Az már státusz, ha elboltolok annyi lemezt,
ami kétszer annyit termel és egy következőt fedez.
Az a státusz, ha elszórom a pénzem,
amit a rappemmel kerestem és végre nem csak lestem.
Az a státusz, ha nem szabják meg nekem,
hogy miről beszélhetek, ha kedvem úgy tartja, az arcukba nevetek.
Státusznak veszem, illetve annak kéne vennem,
hogy bizonyos emberek, héjj, szóba állnak velem.
Az a státusz, ha milliókat kapok én a lemezeim után
és a barátaim ugyanazok mint amikor kezdtem.
Én ezt tartom fejben, ez a Kamikaze Zsolti,
ez a megfejtés rendben van.
Funk: (refrén 2-szer)
Volt idő, amikor legendává akartam válni,
de rájöttem, hogy ahhoz meg kell halni, mint Szécsy.
Inkább vagyok egy telepi senki,
aki valakinek a mindent jeleni.
Funk:
Néha eltűnődöm a téglán egy tőlem idegen érán,
a rénán a létrán, az üzleti szférán kit játszol?
Rambo-t vagy Utolsó mohikánt?
Mit csinálsz? Missziót? Hívd fel a Vatikánt!
Ott kezdődik a tré, hogy a beceneved bré.
Indigó, gentleman, portré, héj!
Kompromitálás, manipulálás legyen a te dolgod,
a te gondod amikor rádomlik a hip-hop templomod.
Na ki a real, a brill, a zill? Majd te megmondod!
Megy a graff, a rap, a scratch
és fejen forog a mentorod egyszerre.
Soha nem történt meg, olyan a szubkultúrád,
mint az entertainmented - kicsinyes.
Ebben a műfajban nincs karácsony, csak advent.
Aki 10 év után nem akar pénzt, az álszent.
Írtál egy szöveget és játsszák a Viván?
Simán elhiszed, hogy te vagy Szenes Iván.
Én magamon kívül senkit és semmit nem képviselek
érdekes, hogy a bugyor gatyából lett a népviselet.
Minden hibámat vállalom emelt fővel,
a gyűlölet tapasztalattá szelídül idővel.
Funk: (refrén 2-szer)
Volt idő, amikor legendává akartam válni,
de rájöttem, hogy ahhoz meg kell halni, mint Szécsy.
Inkább vagyok egy telepi senki,
aki valakinek a mindent jeleni.
Busta:
Sokkal többre vágyom, mint amit valaha elérhetek,
ha jót akartok nekem, tőlem semmit se kérjetek.
Egy álomvilágban élek, ahol megölnek a tények.
Mit akarok én Jeep-et? Csak egy porfészekben élek.
Itt jön megint a duma, hát hol a legjobb? USA!
Évek óta rólam szólna a strici kultúra.
Ambícióm az van, kitartás is van,
némi arcom is van, nem értem hol van itt a baj?
Funk:
A baj ott van, hogy nincsen rím!
Há-há-há-hááá, te mainstream,
rapper, ----- Mr. Busta, ----- P.I.M.P., motherfucker.
Unom, hogy bármit is csinálok belekötnek,
és ha nyújtom a kezem, beleköpnek.
Pont azok akik egységről papolnak,
légvárat vakolnak, spanoknak tapsolnak.
Túlértékelt, elfáradt bohócok megfejtik a rap-et.
Tisztelet a kivételnek!
Biiiiiiiiiiiiitttttttcccchhhhh



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.