|
|
|
| Előadó: | Kamikaze |
|---|---|
| Album: | Tragikomédia |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: |
Busta Andreas Funk Lakatos Róbert Árgyó Péter Kordik Zsolt Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magic World Media Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Funk:
Requiem - Az utolsó szó jogán...
Andreas: (refrén)
Mintha ma történt volna, úgy emlékszem,
az egyik füleden be, a másikon ki, amit kértem.
Miért nem hallgattál rám, mondd meg miért nem?
Requiem érted, requiem érted.
Busta:
Emlékszem ha gáncsot akartak nekem, mindig éreztem a szívemben,
de messze még a vége, mert tudom, mindig helyesen éltem.
Az Isten folyton látja a lelkem, csak ő rendelkezhet velem,
a tiszteletre a barátok vezettek, velük nem vagyok szemtelen.
Ha voksolnom kell, a békét X-elem, nekem a háború nem kell,
az erőt mégis a sok harc adja, na ezért gyarló a földi ember.
Ha kell meghalok azért, amiben annyira hittem gyerekfejjel.
14 éve rapsztár akarok lenni, ezt részben elértem.
De keresztbe tettek a fainok, évekig csukott szemmel jártam,
mikor lépnem kellett volna, mindig a nagy csodákra vártam.
Mondhatnak ezt is meg azt is rólam az emberek ilyenek, lassan megszoktam.
A kisgyerek álmaim hamarosan valóra válnak, a szavak amit mondtam, célba találnak.
Más volt '91-ben, ha tele vagy erővel, akadály nincsen és minden átkozott centi,
amit előrementem, a saját munkámat tükrözi és egy kezemen megszámolom,
hogy ki segített ebben nekem, hogy az életem egy kicsit nyugodtabban élhetem.
Andreas: (refrén)
Mintha ma történt volna, úgy emlékszem,
az egyik füleden be, a másikon ki, amit kértem.
Miért nem hallgattál rám, mondd meg miért nem?
Requiem érted, requiem érted.
Funk:
Emlékeztetnek a telepen a tereken a fák, utcák, házak, kockák arra,
hol öntöttem először szavakba, mennyi minden kavarog egy mihaszna kamaszba.
Meddig él a remény amíg ő fel nem nő, mikor elégeli meg ezeket a teremtő?
Üvöltöm bűnöm teli torokból a tetőn, angyalok a bárányfelhőn
halkan játsszák a ballada dallamát, az impro adja a zamatát.
Holdvilág hangulatát hát arculatát átlát a sötéten kellőképpen, eltökélten
még fél éjfél, keringőzik a falevelekkel a forgószél, felkapott, elfújt álmok
felügyelet nélkül hagyott hiú ábrándok, egy pillanat emlékművei, szobrok a parkban, nyújtózkodnak unalmukban, látom a falakon a monogramom,
a hintában gyerekkori hologramom, a betonon a vérben a tükörképem
és azokat akik még küzdenek értem, érem mindkét oldalát a mentőben,
a gépen a kijelző egyenes vonalát - vonalát, odaát - odaát...
Andreas: (refrén 3-szor)
Mintha ma történt volna, úgy emlékszem,
az egyik füleden be, a másikon ki, amit kértem.
Miért nem hallgattál rám, mondd meg miért nem?
Requiem érted, requiem érted.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
