|
|
|
Számolom a pénzem a Hammerem előtt,
A forgatáson megkaptam minden fekete nőt,
Méjnsztrím vagyok, bár ándörgrándnak hívnak,
Kosármezben dőlök a falnak.
Egy éjjeli-szekrény lóg a nyakamban,
A kocsim felnijét öntettem aranyba,
De a számba is jutott belőle bőven,
Egy lakás árát elvitt a fogtechnikus tőlem.
Gengszterek, bentlik, hordókban tüzek,
Osztályból nem jártam épen csak tizet,
De a gettóban ez is bőven elég,
Tudom, hogy a H2-ben az étolaj is elég.
Nagyon mélyről jövök, ez is fontos elem,
Ahol én születtem, ottan nincs kegyelem.
Bokáig áll a vér a játszótéren,
És négyszáz halott van minden héten.
Ref.:
Madafaka dzsí madafaka jó,
Fekának lenni, gettóban, jó.
Osztom azt észt a tinédzsereknek,
Bár az Ablak-Zsiráf néha még meglep.
És karrierem csúcsán, ha jól megy talán,
Poszter leszek, egy gyerekszoba falán.
Sitten is voltam ettől vagyok kemény,
De ne add fel brada yo, mert bent is van remény.
Bár bringalopásért nem jár villamos szék,
Fel is mentett rendben, az esküdt szék.
Az én orvosom a doktor DRÉ,
Amit ketten csinálunk, az egy kicsit tré,
Nem tudom meddig tart még a Kánaán,
Egy pár évig elélünk a hatévesek nyakán.
Kultúra, meg stílus, miről beszélsz apám?
Hívjuk inkább iparnak, talán,
Kicsit túlzás lenne a zene fogalom,
Egy órát dolgoztunk egy lemeznyi alapon.
Okosak a refrénjeim "merezmá" művészet,
Fejből nyomom majd az egészet.
Elmondom, hogy fakára el vagyok nyomva,
És a szövegeimet nem bírja a nyomda.
Anyagilag kompenzálok egyet a klipben,
Jól mutatok ebben a faka nagy dzsipben.
Bár a menedzseré lesz a vastagabb szelet,
Hirdetem az igét amíg csak lehet.
Ref.:
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
