|
|
|
| Előadó: | Pilu |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pilu Németh István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tizenöt éve, hogy megbukott a rezsim,
És elhittük, hogy túl vagyunk már a nehezin,
Elhittük, hogy változott a rendszer,
A hatalomban ismét az a néhány száz gengszter.
Bal vagy jobb, mindegy melyik oldal,
Az egyik "ávós", a másik simán tolvaj.
A pofátok nagy, a zsebetek meg üveg,
És ugyanaz a szemét, populista szöveg.
Képviselőnek lenni nem is olyan rossz dolog,
Körbe vesz a család, a haverok, a sógorok,
Becsúszik néha valami állami tender,
Csúnya dolog, de hát pénzbol él az ember.
Mióta az eszemet tudom a narancstól hányok,
Szegfut pedig csak a temetobe hordok,
Duna partján bolhacirkusz, ez kell a népnek,
Van helye a pártkasszában az autópálya pénznek.
Ref.:
Itt az idő, kapára, kaszára!
Betelt a pohár, mindet a kukába!
Itt az idő, kapára, kaszára!
Kutyáknak, ütött az órája.
Ebben az országban nem épül semmi,
De a Tálya utcába, tessék csak felmenni,
Meg tetszik ott látni, hogy hova lesz a vagyon,
Nem vész el csak átalakul, huhu, de nagyon.
Az egészségügy zérus, az oktatás meg romokban,
De nincs semmi vész, mert fejem bent a homokban,
Csak zsebem lóg abból kifele,
Rövid ez a ciklus, valamit tegyetek már bele!
Lehet az bánya, üdülő, vagy Tokaj,
Teljesen mindegy, csak én legyek a tulaj.
Milliárdos kiszes, meg a népnemzeti juppi,
Ez az állami megrendelés nem is rossz buli.
Szegények sorsát ugyan a szíveden viseled,
A kétszínű köpönyeg nem is rossz viselet.
Ugyan nem dolgoztál soha, de a számlád az vastag,
A budai villát is aputól kaptad?
Ref.:
Loptok, csaltok, hazudtok és öltök,
Az egyetlen fegyverem, hogy ellenetek költök,
Plakátok a falakon, meg hangzatos szólamok,
Tizenöt éve valami egész másról szóltatok.
Kidolgozom belemet, közben agyonnyom az adó,
De a parlamentben ott figyel, a négyszáz naplopó tahó.
Akik elugatják nekem, hogy milyen jól élek,
Közben az ország felébe, meg hálni jár a lélek.
Ha lenne a földön igazság, már régen lógnátok,
Úgy húznám el nektek, az utolsó nótátok,
Azon a szépreményu hajnalon, mi az országnak oly vidám,
Mikor a nagyra becsült bakó úr értetek kel korán.
Picinyke hazánk, az ígéretek földje,
Jól látszik már munkátok gyümölcse,
Nagyobb szarban vagyunk, mint annak előtte,
Ez a szemét brigád a jövőnket ellőtte.
Ref.:
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
