


| Előadó: | Tekknő |
|---|---|
| Album: | Discotor |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Csik István Benyó Miklós Rétfalvi Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Utopia Project |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

1. Ordít a ménes, béget a nyáj,
Felkel a nap, ébred a táj.
Itt van az asszony, hol a szőlő?
A szüreti bálon jó a sok nő.
Dobd ide a szőrös kucsmát,
Üdvözlöm a zsíros macskát.
Mondd a Lajosnak, hagyja a kocsmát,
Szüretelünk, hát hozza a kannát!
2. Rakd meg a puttonyt kisangyalom,
Gumicsizmád jól áll nagyon.
Bort ide! Bort ide! - üvölt a babám,
Sikoltoznak a malacok a tanyán.
Itt van a böllér, ugrik a kádba,
Gusztustalanul néz ki a lába.
Egy-kettő, rázzad a tőkét,
Arcomba helyezem a lőrét.
R. ||: Hű, de messze van ide Bordeaux!
Csapra verem, teli van a hordó.
Sarokba rugdosom a babámat,
Pörgetem, forgatom a kutyámat. :||
3. Mondd a Lajosnak, nyissa a kocsmát,
Szüreteltünk, hát visszük a tartályt.
Temérdek borivó terül el szerényen,
Pityókás legények vedelnek keményen.
Átjön a szomszéd Varró Gyula,
Issza a mustot, kirepül a foga.
Regényes arcú rendőr rappel,
Lopótökkel a mellényzsebben.
R., R.



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik