|
|
|
Álmodni mertem, de bűnös lettem én
Mert elmertem nézni két szemed tüzét
Üvöltve álltam, de csak a síri vidék
Ölelt engem körbe, ordítva halálért
Könnyeztek a képek a régmúlt évekért
Ezer mosollyal játszottam ígéretért
Könnyűnek látszott élnem a szerelemért
Könnyeim langyos patakja fullaszt meg
hajnal felé
Érezz! Ne kérdezz
Csak nézz, nézd, hogy
Elsorvad a szívem
Érezz! Ne kérdezz,
Csak nézz, nézd, és
Fogd marokra kezem
Érezz, ne kérdezz,
Csak nézz, nézd, hogy
Elsorvad a szívem
Érezz, csak ne kérdezd,
hogy miért...
Karnyújtásnyira álltam imádott lényedtől
Ölelésed az álmom, egy csók az élettől
De bénult maradtam, illatod kísér el még
Bűzösen rothadó tények vihogva tépnek szét
Érezz! Ne kérdezz
Csak nézz, nézd, hogy
Elsorvad a szívem
Érezz! Ne kérdezz,
Csak nézz, nézd, és
Fogd marokra kezem
Érezz, ne kérdezz,
Csak nézz, nézd, hogy
Elsorvad a szívem
Érezz, csak ne kérdezd,
hogy miért...
Igéző szavaid íze éjfélkor ébreszt fel
A vágyam néz velem farkasszemet, és lassan
oszlik el,
Nézd királylány, lásd meg hazugságom
kezdetét
Kínjaim savanyú fészkét, lelkem mély sebét
Érezz! Ne kérdezz
Csak nézz, nézd, hogy
Elsorvad a szívem
Érezz! Ne kérdezz,
Csak nézz, nézd, és
Fogd marokra kezem
Érezz, ne kérdezz,
Csak nézz, nézd, hogy
Elsorvad a szívem
Ez itt az ÉRZÉS!
