|
|
|
| Előadó: | Animal Cannibals |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deseő Balázs Dósa Richárd Koller László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Mi a kotta? Mi a pálya?
Repül a sült galamb bele a szájba
Csak bambulok bele a világba.
Ennek a dalnak semmi hibája.
Mi a kotta? Mi a pálya?
Repül a sült galamb bele a szájba
Csak bambulok bele a világba.
Ennek a dalnak semmi hibája.
1) Ömlik a számból a szó, fülbemászó
Színre lép a szócsavaró, a hadonászó
A nevem Pí, de ezt már elmondtam százszor
Szeretem, ha dübörög a lemezjátszó,
Ha miki van a kézben. Szó, ami szó:
Élvezem, ha megtelik a diszkó, a presszó.
Vagy bármilyen hely, ami szórakozó.
Két emszí itt ma este hangulatfokozó!
Ha Yo a parti, nekem vigyorog az arcom
Optikai vitamin a sok lány a placcon
A számból meg kilóg a szívószálam
Ha nincs hova menned, pecózz nálam!
Refrén
2) Nekem a hip hop, neked a techno.
Nekem a graffiti, neked a tetkó.
Nekem a jó szöveg, neked a tempó.
Ha nekem jó egy klubban, neked nem jó.
De ha én a rockot, te pedig a pop-ot,
Akkor én a keményet, te meg a soft-ot
Én kopott farmert, te márkás top-ot
Ha én egy korsóval iszom, te egy kortyot
De mi mégis együtt, és ez jó így
Ha meg mások, mások az nem gond itt
Mert tudod, a különbségek miatt lehetsz különleges
Na jó, a közhely felesleges. (úgyis vágod)
Refrén
3) Nem értem, most mért vagyok kába
Van, hogy simán bealszom állva
Van, hogy csak ülök és vágom a centit.
Van, hogy órákig nem gondolok semmit.
Van, hogy én vagyok a csúcsok csúcsa
Van, hogy nem csókol homlokon a múzsa
Van, hogy betelik dumával az irka
Máskor meg állok és nézek, mint egy birka.
Refrén
4)
Csak lehetne hosszabb, vagy sokkal gyorsabb.
Halkabb a zene, de a rap hangosabb.
Vagy dallamosabb egy női hangtól,
Persze hátrány az is, hogy nem angol.
De akár egy gitártól is jobb lenne,
És nagyobb hangsúly kévé-kéne a scratch-re!
Esetleg hasonlíthatna más számra,
Amúgy meg tényleg semmi hibája!
Refrén
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
