|
|
|
| Előadó: | Jazzékiel |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Jakab Péter |
|
Hegyi Áron |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | alternatív hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Elnézést kérek, ha valakit megbántottam volna,
Tudod, soha nem voltam én bébi rossz kissrác,
Aki csalna, ölne, lopna, szitkozódna vagy rabolna,
Csak akkor voltam gonosz, mikor épp nem volt más.
Gyakran martam, mint egy kobra, de nem vertem nagydobra,
Nem voltam tekintettel se nemre, se korra,
Tettem én a jóra, és hát tettem én a szóra,
Igen rossz lóra tesz, ki rólam mintáz meg egy sztárt
Mert Jézus Krisztus szent, és ezzel lehet, hogy sokra ment.
Én meg egy senki vagyok, csak egy utolsó csepp a tengerben.
Hát ne mérjen senki hozzá, és hogy művészet a zeném,
Egy lapon ne emlegessék! - mert a stílusunk egy szemét:
A nyomorból leledzik, a nyomor fiai pedzik
Eredendően, s gerince nélkül puha, akár a vaj.
És nálunk pont gerince nincsen, csak a break jam, meg az MC-k,
De ha másnak nem szúr szemet, akkor engem nem zavar.
Elnézést kérek, ha valakit megbántottam volna,
Tudod, soha nem voltam én bébi rossz kissrác,
Aki csalna, ölne, lopna, szitkozódna vagy rabolna,
Csak akkor voltam gonosz, mikor épp nem volt más.
Gyakran martam, mint egy kobra, de nem vertem nagydobra,
Nem voltam tekintettel se nemre, se korra,
Tettem én a jóra, és hát tettem én a szóra,
Igen rossz lóra tesz, ki rólam mintáz meg egy sztárt
Ez itt a lomha holnap reggel,
Hol a nap is tompa fénnyel kel fel,
Mozgás az nincs, csak az óra, mi csendben üt,
Mikor egy kocsi húzott el a ház előtt
TIK-TAKK, TIKI-TAKK, DIB- DOBB, DIBI-DOBB,
Ma nem nyit ajtót neked sem a HAPPY HIP-HOP,
Itt- ott beragyog. Ez a test, ez a hely,
Ez itt a nyugalmat magába foglaló csöpp kehely,
Hát ne bontsd meg te sem a csendet (Ó nem!)
Inkább figyeld csendben, ahogy élni kezdett
A városod, és amint átosont rajta az első napsugár, (Nézd Már!)
A sok beszállót, ott lent a megállóban, mind az első buszra vár.
Elnézést kérek, ha valakit megbántottam volna,
Tudod, soha nem voltam én bébi rossz kissrác,
Aki csalna, ölne, lopna, szitkozódna vagy rabolna,
Csak akkor voltam gonosz, mikor épp nem volt más.
Gyakran martam, mint egy kobra, de nem vertem nagydobra,
Nem voltam tekintettel se nemre, se korra,
Tettem én a jóra, és hát tettem én a szóra,
Igen rossz lóra tesz, ki rólam mintáz meg egy sztárt
Neked a meztelen tested egy ékszer,
Pusztán szép, hát nem nézhetek rád elégszer,
Elixír ez, minden kínomra gyógyírként hat,
A sok sarlatán futhat - mert semmit sem tudnak!
Hisz a legfinomabb orvosság, látni a gőzön át
Hibátlan alakod kontúrvonalát.
S ami átsejlik? - Az a rím, ami vagy, és az ágyam
A mondat, melyben megerőszakollak lágyan
Elnézést kérek, ha valakit megbántottam volna,
Tudod, soha nem voltam én bébi rossz kissrác,
Aki csalna, ölne, lopna, szitkozódna vagy rabolna,
Csak akkor voltam gonosz, mikor épp nem volt más.
Gyakran martam, mint egy kobra, de nem vertem nagydobra,
Nem voltam tekintettel se nemre, se korra,
Tettem én a jóra, és hát tettem én a szóra,
Igen rossz lóra tesz, ki rólam mintáz meg egy sztárt
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
