Előadó: | LGT |
---|---|
Album: | Aranyalbum |
Megjelenés: | 1978 |
Hossz: | 4:03 |
Szövegírók: |
Adamis Anna |
Presser Gábor |
|
Kiadó: | Hungaroton |
Stílus: | Pop |
Címkék: | Keressük! |
1. Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél,
Mégis másképp érted, mint ahogyan én.
Más a szó, ha mondod, más ha hallgatod,
Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb.
2. Én tudom a dallamot, te tudod a szót,
Én mondom az igazat, és te mondod a jót.
Az én igazam nem biztos, hogy neked nagyon jó,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett szót.
REFRÉN:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett szó?
3. Érzem, amit érzel, látom, amit látsz,
Mégis másképp mondom, mit amit te vársz,
Gondolhatok bármit, előbb mondod ki,
Megbotlok egy kőben, s te fogsz elesni.
4. Én hordom a bal cipőt, rajtad van a jobb,
Összeköt a cipőfűző, nem egy nagy dolog.
Ami nekem jó, az talán neked nem való,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett szót.
REFRÉN:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett szó?
5. Szóból vannak hidak két ember között,
Csend lobbantja őket a fejetek fölött,
Mindenki mást érez minden szó mögött,
Ami nekem kéne, azt te nem tűröd.
6. Én mondom az igazat, s te mondod a jót,
Én tudom a dallamot és te tudod a szót,
Ami nekem jó, az talán neked nem való,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett szót.
REFRÉN:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett szó?
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah