Előadó: | L.L. Junior |
---|---|
Album: | Falak |
Megjelenés: | 2005 |
Hossz: | 0:00 |
Szövegírók: |
L. L. Junior Lakatos Róbert Árgyó Péter Lesi László |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Magic World Media Kft. |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Döntsük le a népeket elválasztó falakat
Ne a faji hovatartozás, rossz ideológiák,
Vagy bőrszín alapján alkoss véleményt,
Hanem a belül lakozó emberi motívumok alapján dönts
A vászon bekeretezve festetlenül üres, és semmitmondó
De megfestve tudunk gyönyörködni benne
Hát színezzük be a világot, mert színesen szép!
Rap 1:
Hogy vállalnád önmagad fel?
Úgy gondolom értékelni kellene már a meglévő értékeket
És felejtenünk kéne rég az állandó félelmeket
Sokkal könnyebb a másik kultúrát elítélni,
Mint venni a fáradtságot, és közelebbről megismerni.
Amíg a másikra te előítélettel nézel
Egészséges elmével felfoghatatlan ésszel.
Uszító rágalmazó hazugsággal csépel
Hogy a humán érzések az állatiban vész el
Az, hogy hova születtél, az nem a te érdemed
Csak kérkecc vele, ez a te érdeked.
Nem te döntötted el a helyét az érkezésednek
De felelőse vagy a felnőttkori ténykedésednek.
Refr:
Hogy vállalnád önmagad fel?
Mikor mindenki eltaszít,
Olyan emberek közt élünk,
Hol az indulat elvakít
Ha tényleg a szabadságért harcolsz,
Akkor hát bármit megtennél
Színezzük be a világot, együtt te és én
Rap 2:
Az energiádat mindig csak jó irányba fordítsd
A szlogeneket másokat követve sohase ordítsd!
Izzó gyűlölettel kántált-skandált szavak
Dőljenek le az utálatból felépített Falak
Mert általánosításokkal hidd el, hogy nem jutsz sokra
A lelked sötétül el, majd később átalakul torzra
Az egyénről alakíts ki inkább egyéni véleményt
Objektíven kezelve megfontolva azt a tényt
Hogy ha megátalkodott rosszindulatú minden népcsoportban
Személyenként válogatva kiben milyen fok van
Eszement dolog vádaskodni más népek felett
Nem a származásod dönti majd el az életben a te helyed
Refr:
Hogy vállalnád önmagad fel?
Mikor mindenki eltaszít,
Olyan emberek közt élünk,
Hol az indulat elvakít
Ha tényleg a szabadságért harcolsz,
ha té'nleg bármit megtennél
Színezzük be a világot, együtt te és én
Rap 3:
A megkülönböztetettség érzete ne tudd meg milyen fájó
Mélyen szánalmas, és még mélyebben megalázó
Megmondtam, már bátran, büszkén vállald fel önmagad
De a bőrük színe miatt te ne ítélj meg másokat
Miért olyan kérges és nehéz a ti szívetek
Ti sem vagytok más egyebek csupán gyarló emberek
Gondolkozzunk el a tolerancia jegyében
De ne gyűlöljünk az értelmetlen indulat hevében
Szebbé tehetnénk a világot és az egész életet
Ha szívünkkel látnánk mi az, hogy tisztelet és szeretet
Mindenkiben találd meg azt a különleges értéket
A cselekedet alapján mérd a valós mértéket
Mert eljön majd a Jó Istennek azon napja
Mikor a tetteinket ítéli, nem azt ki milyen fajta
Igazodj az úrhoz hogy a végén ne legyen sírás
Ne ítélj hogy ne ítéltess azt mondja az írás
Refr:
Hogy vállalnád önmagad fel?
Mikor mindenki eltaszít,
Olyan emberek közt élünk,
Hol az indulat elvakít
Ha tényleg a szabadságért harcolsz,
Akkor hát bármit megtennél
Szinezzük be a világot, együtt te és én
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM