


| Előadó: | Somló Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Verebes István |
|
Darvas Ferenc |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Diákok: Ámbár, a mai nap is Rád vár,
a rossz perceknek nemsokára vége lesz
Te csak álltál, éveken át vártál,
A Jóisten majd fölfedez, mert az ember hiába tervez
Soha nem késő, hogy holnaptól végre elhagyd a tegnapokat.
Soha nem késő, ha a Nap Rád süt, és egy kis szellő megsimogat.
Ezer felhő száll az égen, de aki bölcs az arra vár, talán fentről majd egy résen utolér a napsugár.
Somló T.: Ámbár, van aki csak hátrál.
Egyszer mégis megfordul az érthető.
Vártál, s hirtelen most szállnál,
új vágy, új szív, új erő, mióta élsz, ez az első.
Soha nem késő, hogy holnaptól végre elhagyd a tegnapokat.
Soha nem késő, ha a Nap rád süt és egy kis szellő megsimogat.
Ezer felhő száll az égen, de aki bölcs, az arra vár, talán fentről majd egy résen, utolér a napsugár.
Hidd el, könnyebben megy szívvel.
Hát sose szégyelld, ha megmarad Benned a gyermek-én.
Vár rád egynéhány kósza ábránd.
Az ember egy ideig nem hiszi, de ha valóra válik azt érzi, mert
Soha nem késő.... (2x)
Soha nem késő.. x4



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala