|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Nesztek Live |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
László Viktor Pityinger László (Dopeman) Pityinger László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén: Dopeman
Sokaknak hős volt, *Donnie Brasco*
De csak köcsög volt, mint *Sammy Gravano*
A tégla, ez a "Cosa Nostra"
A vamzeromnak tudod halál a sorsa
[Első Versszak: Dopeman]
Megalapítottam a szer-ve-ze-tet
Kokain hálózat, lehúzások, védelmi pénzek
Szépen, bővül a bandám
Ötven vagy hatvan pali d’ógozik alám
Mindenki tudja, mi az ő feladata
Az egyik segít a tervezésben a másik hazabassza
Az ellenséget, mert ő az ütő ember
A harmadik meg beszél a képviselőkkel
Az egyik nap odajön hozzám a Tyson
Bemutat egy embert, ”Nekem ő a spamom”
Felemelem a telefont, felveszi z Ogly G
”Ezt az embert tudod, le-kéne-nyo-moz-tatni”
Minden úgy tűnik, rendbe van a taggal
Mostantól ő is mozog a maffiával
Csináljuk a pénzt, ha valakinek nem tetszik
Egy golyó a fejébe, lyukat bele-szakít
Refrén 2X
[Második Versszak: Dopeman]
Beválik a manus, kezdem megkomázni
Mindig hozza a pénzem, hagyom velünk lógni
Mikor buli van, senki nem dolgozik többet
Ha munka van a pasas, minden tűzbe bele megy
Meg-bí-zom, hogy szervezzen meg egy találkozót
Le-kell-fi-zet-ni, az egy-ik, nyo-mo-zót
Azt mondja intézi, másnap este későn fogunk találkozni
Fogom a táskát és belerakom a pénzt
Itt van a kocsi, indulunk és kész
Ogly G meg én oda-haj-tunk a pont-ra
Tán harminc per-ce várunk a faka-bát-ra
Kezdem elveszteni a türelmemet
Mikor szirénák hangja töri meg a csendet
És szépen lassan, hogy tudod rá jövünk
Hogy csiri-biri vamzer volt az emberünk
Refrén 2X
[Harmadik Versszak: Dopeman]
Bekerítenek a desztók, üvöltenek:
” Add meg magad!” Nem adom fel, Ogly G gázt ad
Átszakítjuk a kordont, minden kurva rendőrautó utánunk ront
Nehogy azt hidd, hogy elkapnak minket
Vita ne legyen, leráztuk őket
Odahajtunk a vamzer lakására
Okos a köcsög, mert a kopogtatásra
Nem is re-a-gál,
De a mi utunkba tudod, semmi nem áll
Betörünk a kéróba és az utunkba
Kerül egy visítozó kurva, a spanom szájba vágja
Előrohan az áruló a hálószobából
Kezében egy felhúzott pisztoly
De mire valamit csinálna, a fejét
Leszakítja a dum-dum puska
Refrén 4X elhalkulásig
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
